Fák és bokrok – ültetés, metszés, védelem

Ültetés

November a fás növények ültetésének ideje – amíg a talaj nem fagyott, bátran ültethetsz gyümölcsfát, díszfát vagy bokrot. A hűvös, nedves idő kedvez a gyökérképződésnek, így a most fásszárúak tavasszal már erősebben indulnak fejlődésnek. Az ültetőgödörbe érett komposztot, marhatrágyát vagy tápanyagdús földet keverj, hogy a fiatal gyökerek bőséges táplálékhoz jussanak. Az ültetés után alaposan öntözd meg a növényt, majd takard vastag mulcsréteggel, ami óvja a talajt a kiszáradástól és a fagytól. A fiatal törzseket érdemes jutazsákkal, nádszövettel vagy akár kartoncsíkkal körbetekerni, hogy megvédd őket a téli fagyrepedéstől és a vadkártól.

Bokrok kezelése

A lombhullató bokroknál a fő feladat most a téli felkészítés. A beteg, sérült vagy befelé növő ágakat nyugodtan távolítsd el, de a nagyobb metszéssel várj tavaszig, amikor már nem veszélyeztetik a sebfelületet a fagyok. A talaj felszínét takard levelekkel vagy mulccsal – ez nemcsak védi a gyökérzónát, de a talajéletet is serkenti, a nagyobb levélkupac téli menedéket adhat a sünöknek is. A sövényeket novemberben még utoljára enyhén formára igazíthatod, hogy rendezett maradjon a látvány télen is.

Őshonos és díszfák kezelése

A díszfáknál és őshonos fajoknál (például juhar, kőris, nyír, hárs) a novemberi kerti munkák során a hangsúly az átvizsgáláson és a védelmen van. Nézd át a törzseket, nincs-e rajtuk repedés vagy sérülés, és ha kell, védd jutazsákkal vagy mésztejjel történő meszeléssel (mész + víz keveréke). Ez segít elkerülni a fagyrepedéseket és a kártevők áttelelését.
A lehullott leveleket nem muszáj összegyűjteni – ha a fák alatt hagyod, értékes talajtakaróként védik a gyökereket, miközben menedéket adnak rovaroknak, sünöknek és más hasznos élőlényeknek. Ha mégis összegereblyéznéd, komposztáld az összegyűjtött leveleket.
Novemberben érdemes a madárodúkat is kihelyezni, hogy tavasszal akár már lakói is lehessenek, de a madáretetők kihelyezésével sem vagy még elkésve. Ezekkel a kis lépésekkel nemcsak a kertedet, hanem a környezeted élővilágát is segíted a téli túlélésben.

Gyümölcsfák kezelése

A gyümölcsfák esetében a november az őszi lemosó permetezés ideje. Ez segít megszabadulni a kártevőktől és kórokozóktól, mielőtt azok áttelelnének. Biokertben is bátran használhatsz réztartalmú szereket (például bordói lé), illetve paraffinolaj- vagy növényi olaj alapú készítményeket, amelyek mechanikusan pusztítják el a kártevőket.
Megosztó kérdés a gyümölcsfák lehullott leveleinek sorsa. Ha a növény egészségét és a környezetbarát szemléletet is szem előtt tartod, érdemes az alábbiakat megfontolni:

• Vegyes, természetes kertrészeknél, ahol kevés a gyümölcsfa és más fákkal, cserjékkel együtt élnek, a levelek maradhatnak a fa körül talajtakaróként – ha nem volt semmilyen betegségre vagy fertőzésre utaló jel.
• Sok gyümölcsfa együttes jelenléte esetén viszont jobb, ha összegyűjtöd a leveleket és a gyümölcsmaradványokat, még akkor is, ha nem látszott rajtuk semmi gyanús. Ezzel megelőzheted a kórokozók áttelelését és a betegségek tavaszi kiújulását.
  • Ha van zöldhulladék-gyűjtés, add le ott: az ipari komposztálás során keletkező magas hőmérsékleten a kórokozók biztosan elpusztulnak.
  • Ha van nagy, jól működő komposzthalmod, a leveleket nyugodtan bekeverheted a halom közepébe – ott a magas hőmérséklet elpusztítja a legtöbb kártevőt és gombát. Fontos, hogy ne a tetejére kerüljön, hanem a halom belsejébe.
  • Égetés? Inkább ne. A levegőnek, a talajnak és az apró élőlényeknek sem tesz jót. Ha mégis meg szeretnél szabadulni tőlük, ásd el mélyre – a természet így is visszaforgatja, csak lassabban, de kíméletesebben.

Lehullott levelek – kincs, nem szemét! De maradjon a földön vagy gereblyézzük össze?

A lehullott levelek eltakarítása nem egyenlő a szemeteszsákok megtöltésével. A lomb tápanyagtartalma ugyan nem túl magas, mégis igazi kincs, értékes anyag: aprítva kiváló mulcs, komposztba keverve pedig remek talajjavító. A bennük lévő szerves anyagok a talajban élő apró állatoknak és mikroorganizmusoknak biztosítanak élelmet és menedéket, ezek pedig a talaj egészségének legfőbb őrei.

Ha nem zavar a természetes látvány, az őshonos fák és díszfák leveleit nyugodtan hagyd a fa alatt: téli takaróként védik a talajt és az ott élő apró élőlényeket. Ha mégis szeretnéd összegereblyézni, használhatod mulcsként zöldség- és virágágyásokban, vagy komposztálhatod, hogy az értékes tápanyagok visszakerüljenek a kertbe. A legutolsó megoldás legyen a zöldhulladékként való elszállítása.

A gyepet érdemes megtisztítani tőle, de az ágyásokban, fák alatt hagyhatsz belőle takaróként. A közhiedelemmel ellentétben a dió, tölgy levelei is mehetnek a komposztba, le fognak bomlani, és értékes, humuszban gazdag anyagot adnak.

Más a helyzet viszont a gyümölcsfák leveleivel: ezek gyakran tartalmaznak gombákat, baktériumokat és kártevő rovarlárvákat, amelyek a földön maradó levelek között telelnek át, majd tavasszal könnyen megfertőzhetik a fákat. Ezért ezeket inkább gyűjtsd össze és szállíttasd el zöldhulladékként, vagy – ha gyakorlott komposztáló vagy – tedd a komposztkupac közepére, ahol az érési folyamat hője elpusztítja a kórokozókat.

Évelő és egynyári virágágyások – takarás a téli pihenőidőre

Az évelő növények lassan elbúcsúznak a hideg hónapokra: a föld feletti részeik elszáradnak, de a gyökereik a talajban élnek tovább, és onnan várják a tavaszt. A korábbi kertészeti gyakorlat szerint ilyenkor visszavágták az összes elszáradt hajtást, de ma már egyre több szakember javasolja, hogy inkább várjunk ezzel tavaszig. A száraz szárak ugyanis védelmet adnak a növény tövének a fagy ellen, a magházakból pedig a madarak is lakmározhatnak. Ráadásul a kerti rovarok, beporzók egy része is ezekben a szárakban telel át, így a megmaradó szárakkal a biodiverzitást is támogatod.
Csak akkor érdemes ősszel visszavágni az évelőket, ha láthatóan betegek, gombásodnak vagy erősen rothadnak, mert ezek a részek tavasszal fertőzési források lehetnek. Minden más esetben – ha nem zavar a látvány – elég, ha csak tavasszal, az első új hajtások megjelenésekor vágod vissza őket. Így azt is látni fogod, mi hajt ki újra, és mi az, ami esetleg elfagyott.

A virágágyásokat fedd be vékony lombtakaróval, így véded a gyökereket a kiszáradástól és a fagytól.

A dézsás, fagyérzékeny növényeket, ha októberben még nem kerültek fagymentes helyre, most már be kell vinni – nincs több halogatás!

Az egynyári növények a szezon végén befejezik életüket, és elérkezik a búcsú ideje – de nem mindegy, hogyan. Ha egészségesek voltak, nem szükséges gyökerestől kihúzni őket: elég, ha a talaj fölött 1–2 centiméterrel metszőollóval elvágod a szárukat. Így a gyökér a talajban marad, aminek több előnye is van:

• A gyökérzet lassan lebomlik, így szerves anyagot juttat a talajba, és természetes módon lazítja, levegősebbé teszi azt.
• A talajéletet is segíti: a giliszták, baktériumok, gombák előszeretettel dolgozzák fel ezeket a maradványokat.
• Csökkenti az eróziót is, mert a gyökerek még egy ideig stabilizálják a talajt, főleg, ha csupaszon maradna a felület télire.

A föld feletti, elszáradt részeket aprítva a komposztba teheted, vagy a veteményes, illetve a fák köré terítheted mulcsként. Ha viszont a növényeken betegség, gombásodás, penész vagy kártevők nyomait látod, azokat inkább gyűjtsd össze, és a zöldhulladék-gyűjtéssel szállíttasd el – így megelőzheted, hogy a kórokozók átteleljenek és tavasszal visszatérjenek.

A veteményes

Letermett növények – őszi rendrakás

A letermett ágyásokat ősszel érdemes megtisztítani a gyomoktól és a növénymaradványoktól, hogy tavasszal egészségesen indulhasson a talajélet. A szezon végére a legtöbb zöldségnövény levelein, szárán vagy gyökerén ugyan észrevétlenül, de megjelenhetnek gombák, baktériumok, esetleg kártevők, ezért érdemes a teljes növényt, a gyökérmaradványokat is eltávolítani – még akkor is, ha nem látszott rajtuk betegség. Így megelőzheted, hogy a kórokozók átteleljenek a földben, és tavasszal újra fertőzzenek.

Az egészséges, láthatóan ép növényi részek a komposztra kerülhetnek, a fertőzött, penészes vagy gyanús maradványokat viszont inkább zöldhulladék-gyűjtésbe add le.

Novemberben vethető növények – szüret enyhe télen, kora tavasszal

Bár a kert lassan téli álomra készül, még nem kell teljesen elpakolni a vetőmagokat! Néhány hidegtűrő növény még kihajt, enyhe időben akár télen, kora tavasszal már szüretelhetsz belőlük. Novemberben is vethetsz madársalátát, ami remekül bírja a hideget, és már kora tavasszal friss zölddel hálálja meg a törődést. A téli porcsin szintén a hideg hónapok hőse: ha enyhe a tél, akár januárban is szedheted zsenge leveleit. A téli spenótfajták is hálásak – ha most elveted, még kicsíráznak levelet hoznak, a fagyok után pihennek egyet, aztán tavasszal robbannak be igazán. Ha pedig nem szeretnéd, hogy a föld kopáran álljon, vess mustárt, rozst vagy őszi borsót zöldtrágyának: ezek takarják, védik és dúsítják a talajt; tavasszal ásóvillával forgasd be őket a földbe.

Tél alá vetés

A veteményes már pihenésre készül, de az előrelátó kertész ilyenkor is dolgozik egy kicsit és megalapozza a kora tavaszi friss zöldségek egy részét. A tél alá vetés azt jelenti, hogy a hidegtűrő növények magjait akkor vetjük el, amikor a hőmérséklet már túl alacsony a csírázáshoz, de a talaj még nem fagyott meg, könnyen művelhető. A magok a földben telelnek át, és tavasszal, a felmelegedő idővel természetes ütemben csíráznak ki. Tél alá vetésre csak néhány növény alkalmas, és közülük is kizárólag a hidegtűrő fajták – ezért ültetés előtt érdemes odafigyelni a vetőmagválasztásra.

Az őszi fokhagyma ültetése ilyenkor ideális, és ha az időjárás engedi, még őszi dughagyma is kerülhet a földbe november elején – így tavasszal korán juthatsz friss zöldhagymához, nyár elején pedig már szedheted is a saját fokhagymádat.

Tél alá vethető még spenót (pl. a Matador fajta), sóska, madársaláta és néhány salátafajta, amelyek a hideg földben „elalszanak”, majd tavasszal az elsők között hajtanak ki.
Ha szeretnéd, hogy a szezon elején már zöldelljen a veteményes, próbáld meg a petrezselyem, répa, kapor vagy rukkola magjait is a földbe rejteni. Ezek a növények jól tűrik a hideget, a magok télen pihennek, majd amint a talaj felmelegszik, szépen csírázni kezdenek.

Így a tavaszi vetési roham idején már félig nyert ügyed van – a földben már dolgoznak a magok helyetted.

Talajápolás és talajvédelem – gondoskodás télen, élettel teli talaj tavasszal, bő termés nyáron

Novemberben a talajápolásra is érdemes figyelni. Ahol letermett az ágyás, ott lazítsd meg a földet ásóvillával, ne fordítsd meg teljesen – így a talajélet nem sérül.
Ha van rá lehetőséged, vess zöldtrágyanövényeket (pl. rozst, mustárt, borsót), ezek megfogják a tápanyagokat és takarják a talajt. Tavasszal bedolgozva értékes tápanyagot adnak a növényeidnek.

Ha nem ültetsz zöldtrágyanövényt, miután kitisztítottad az ágyást, dolgozz a talajba egy kis érett komposztot vagy istállótrágyát – ezzel feltöltöd a tápanyagraktárakat a következő szezonra.

A tél közeledtével a talajtakarás segít megóvni a veteményes földjét a kiszáradástól, a mély átfagyástól és az eróziótól. A takaróréteg alatt a talaj mikroélete aktív marad, a komposzt és az apró élőlények dolgoznak, így tavasszal a föld laza, morzsalékos és termékeny lesz.

De mivel érdemes takarni a talajt? Korábban gyakori volt a szalmával történő takarás, de érdemes óvatosnak lenni: a hagyományos gabonatermesztésben a szalmát sok esetben gyomirtókkal és gombaölő szerekkel kezelik, amelyek maradványai a szárban is megmaradhatnak. Ezek bekerülhetnek a talajba, és hosszú távon árthatnak a talajéletnek – ezért ez a megoldás nem mindig illik a természetbarát kertbe. Használd inkább, amit a saját kerted ad.

• Biztonságos talajtakaró alternatívák:
  • Őshonos és díszfák lombja a kertből: Őshonos fák, mint a juhar, hárs, nyír levelei gyorsan bomlanak, javítják a talaj szerkezetét. De vékony rétegben bátran használhatod a dió, tölgy vagy platán leveleit is. Ezek lassabban bomlanak, viszont kiváló védőréteget képeznek a téli hónapokra, megóvva a talajt a fagyástól és kiszáradástól. És nem, nem fogja kiölni a diólevél a növényeket: a benne található kevés juglon – ami gátolja más növények növekedését – hamar lebomlik, így bátran maradhat a kertedben.
  • Aprított gally, fakéreg, metszési hulladék: természetes, helyi anyag, ami jól szigetel és véd a kiszáradástól.
  • Szárított fűnyesedék: nitrogénben gazdag, gyorsan bomló anyag, ami a komposzthoz hasonlóan táplálja a talajt.
  • Komposztérett növényi maradvány: ha van saját komposztod, azzal is fedheted a talajt – így a tápanyagok körforgásban maradnak.
  • Szalma: ha mégis szalmát szeretnél használni, válassz biogazdaságból származót.

Ha mégsem takarnád a talajt, annak is lehet előnye. A tél folyamán a talaj átfagy, ami természetes „fertőtlenítő” folyamatot eredményez, ami hozzátartozik a talajélet ritmusához, és segíti a kártevők, kórokozók természetes visszaszorítását.

Gyep – utolsó nyírás és tápanyagpótlás

Ha az időjárás engedi, végezd el az utolsó fűnyírást, de hagyd a szokottnál hosszabbra a fűszálakat, körülbelül 5–6 cm-re. A magasabb fű jobban védi a gyökereket a fagy ellen, és segít, hogy tavasszal gyorsabban regenerálódjon.

Ezután gereblyézd át a gyepet, hogy a lehullott levelek és elhalt növénymaradványok ne fojtsák meg, és javuljon a levegőzése. Ha a talaj tömörödött, érdemes gyepszellőztető villával átszellőztetni – a friss levegő csodát tesz a gyökérzónával.

A télre való felkészítéshez adj egy vékony réteg érett komposztot a gyepre. Ez természetes módon pótolja a tápanyagokat, támogatja a talajéletet, és segíti, hogy tavasszal üde, zöld szőnyegként éledjen újjá a fű.

Kerti eszközök és felszerelések téliesítése – a szerszámok is megérdemlik a téli pihenőt

Ahogy a kert pihenni tér, a szerszámaid is megérdemlik a gondoskodást.
Tisztítsd meg alaposan a kerti eszközöket a ráragadt földtől és növénymaradványoktól, majd szárítsd meg őket. Az éleket először élezd meg, hogy tavasszal azonnal használhatók legyenek. Ezután vékonyan kend át a fém részeket természetes, növényi alapú eszközápoló olajjal – például bio láncolajjal vagy narancsolajos ápolószerrel. Ezek környezetkímélők, mégis védik a fémet a rozsdától.

A fa nyelű szerszámokat is érdemes ápolni: finoman csiszold át a nyél felületét, majd vékonyan kend be faápoló (nem étkezési) lenolajjal, és 20–30 perc múlva alaposan töröld szárazra. Ez megakadályozza a kiszáradást, repedezést, és meghosszabbítja az élettartamukat – ráadásul természetes megoldás.

Ne feledkezz meg az öntözőrendszerről sem: a locsolótömlőt, szórófejeket, kerti csapokat és esővízgyűjtőket víztelenítsd, hogy ne fagyjanak szét. A kerti bútorokat, cserepeket és dekorációkat vidd fedett helyre, a vízóra aknát pedig szigeteld, ha nem fagymentes mélységben van.

Tavasszal hálás leszel magadnak, hogy most néhány órát rászántál ezekre a kis, de fontos feladatokra – a szerszámaid meghálálják a törődést.

Magfogás és magtárolás – a jövő kertje most születik

Ha saját magokat gyűjtöttél a következő évi vetéshez, és már szépen kiszáradtak, most jön a rendszerezés ideje. Csak a teljesen érett, száraz magokat tedd el papírzacskóban vagy jól záródó üvegben, hűvös, száraz helyen. Ne zárd légmentesen a magokat, hagyd, hogy kapjanak egy kis levegőt, így elkerülheted a penészedést.

Készíts jegyzetet arról, mit hova vetettél idén, mely fajták váltak be, és miket szeretnél jövőre kipróbálni. Ez a kis lista segít majd a téli kerttervezés alatt, mindez pedig nélkülözhetetlen, hogy tavasszal gördülékenyebben induljon a munka, és ne kapkodás, hanem öröm legyen a vetés.

Madár- és rovarbarát kert – őszi-téli menedékek

A kertben maradó növénymaradványok, magtokok és száraz ágak nem rendetlenség, hanem értékes menedék a téli hónapokra.
A madarakat támogathatod madáretetőben kihelyezett eleséggel, amit feltölthetsz napraforgóval, kölessel, magkeverékkel, almával. De csak akkor etess, ha egész télen rendszeresen tudod folytatni – a kis tollas vendégek odaszoknak, és számítanak majd rád.

Most érdemes felújítani vagy kihelyezni a madárodúkat is. Lehet, hogy már tavasszal lakójuk lesz, de ne csüggedj, ha elsőre üres marad: gyakran évekbe telik, mire beköltöznek a madárcsaládok.

A rovarok számára hagyj egy kis „vad sarkot” levelekből és gallyakból rakott kupac formájában. Ebben telelhetnek át a hasznos beporzók és katicák. A rovarhotel tisztítását és javítását is most érdemes elvégezni, hogy tavasszal újra otthonos legyen a kis lakók számára.

A sünök ilyenkorra általában már elvonulnak, így ha hetek óta álló avarkupacot számolnál fel, légy óvatos – lehet, hogy már lakott. A levelek közé bújt sün gyakran észrevétlen marad, hiszen összegömbölyödik, és tüskéire rátapadnak a levelek.
Ha sünt találsz, takard vissza, és ne háborgasd! Ha nagyon rossz helyen van, készíts a közelben – bokrok tövében – egy hasonló avarhalmot, és óvatosan próbáld áthelyezni. Ügyelj, hogy elég vastag legyen a takarás, így a sün biztonságban telelhet.

Természetes dekorációk a kertből

A kert nemcsak munkát ad, hanem inspirációt is. A lehullott ágakból, bogyókból, tobozokból és szárított virágokból gyönyörű, természetes adventi koszorúkat vagy ajtódíszeket készíthetsz. Nem kell hozzá semmi műanyag vagy flitter, elég a természet szépsége és egy kis fantázia, hogy meleg, meghitt hangulatot varázsolj az otthonodba.

A kert most már pihen, mi is pihenjünk vele

November végére a kert elcsendesedik, és ezzel együtt nekünk is lehetőségünk nyílik a lassulásra és megpihenésre.
Minden elvégzett apró feladat a nyugodtabb, könnyedebb tavasz ígéretét hordozza.

Ahogy a kert pihen, úgy mi is megérdemeljük, hogy egy pohár meleg itallal a kezünkben, az ablakból figyeljük a csendes kertben röpködő madarakat, a madáretető életét – és közben befelé figyeljünk, feltöltődjünk, a természet ritmusában.

The post Novemberi kerti teendők – így készítsd fel a kertet a télre appeared first on Zöld Szokások.

Ősszel a legjobb elültetni, mert így a fokhagyma már ősszel gyökeret ereszt, tavasszal gyorsan növekedésnek indul, és nyár elejére, június végétől már dús, egészséges fejeket szedhetünk. Ha szeretnél friss, saját termesztésű fokhagymát a konyhádba, ne hagyd ki ezt az ideális ültetési időszakot!

Miért épp ősszel ültess fokhagymát?

Az őszi fokhagyma ültetése azért különösen hálás választás, mert a növény a hideget is jól tűri, és az ültetés után még az ősz folyamán gyökeret ereszt, de nem hajt ki látványosan, a talajban vészeli át a telet. A tavaszi olvadás után a fokhagyma gyorsan növekedésnek indul, így korábban és bőségesebben terem, mint a tavaszi fajták. Ráadásul a tél átvészelése erősebb, ellenállóbb növényeket eredményez, amelyek kevésbé érzékenyek a betegségekre és kártevőkre, és szép, egészséges hagymákat nevelnek

Tipp: Ha szeretnél egészséges, nagy fokhagymafejeket, ősszel ültess. A fokhagyma gondoskodik a saját gyökeresedéséről, a tél folyamán megpihen, tavasszal pedig hihetetlen lendülettel fog kihajtani és fejlődni!

Hogyan kezdj neki az őszi fokhagyma ültetésének?

Az őszi fokhagyma ültetése általában október közepe és november eleje között a legideálisabb, attól függően, mennyire hűvös az ősz. A cél, hogy a fokhagyma még gyökeret tudjon ereszteni, mielőtt a talaj megfagyna, de ne hajtson ki látványosan, mert a fiatal hajtások érzékenyek a fagyra.

Tipp: Ha reggelente már sapkát húzol, de a föld még nem fagyott, az tökéletes jelzés, hogy elültetheted a fokhagymát! Így a növény tavasszal friss, erős hajtásokkal kezdheti a növekedést, és a későbbi termésed is gazdagabb lesz.

Föld, vetési mélység és távolságok az őszi fokhagyma ültetéséhez

Az őszi fokhagyma ültetéséhez napos, jó vízelvezetésű, laza, morzsalékos talaj szükséges, ahol a víz nem áll meg. Ideális az enyhén savanyú vagy semleges talaj, és ügyelj rá, hogy ne ültesd hagymafélék után ugyanabba az ágyásba, figyelj a vetésforgóra. Jobb, ha előtte például bab, borsó vagy uborka nőtt a helyén. A bab és a borsó gyökérgümőiben élő baktériumok lassan, kiegyenlítetten szabadítanak fel a nitrogént a talajban, ami jót tesz a fokhagymának, elegendő tápanyagot ad, de nem túlzott mennyiségben.

Előkészület: Mielőtt nekilátnál az őszi fokhagyma ültetésének, válaszd szét a gerezdeket. Ezt mindig közvetlenül az ültetés előtt végezd el. Ültetésre mindig egészséges gerezdeket használj.
Fontos, hogy a külső fehér héjat rajtuk hagyd, mert ez védi a gerezdeket a kártevőktől és a kiszáradástól.
Ezután ültesd el a gerezdeket a talajba a megfelelő vetési mélységben és irányban, hogy a fokhagyma egészségesen fejlődhessen.

Vetésmélység: 4–6 cm
Sortávolság: 25–30 cm
Tőtávolság: 10–12 cm
Ültetési irány: a gerezdeket hegyes végükkel felfelé tedd a földbe!
Mulcs: nem szükséges, de lehet. Takarhatod az ágyást falevelekkel, ez védi a talajt a tél hidegétől, megakadályozza a kifagyást, megőrzi a nedvességet, így a fokhagyma gyökerei egész télen „tápláltak” maradnak. Csökkenti a gyomosodást, kevesebb gondoskodásra lesz szükséged.
Öntözés: Az ültetés után öntözd meg kevés vízzel, ennyi elegendő az őszi-téli időszakra. Tavasszal csak akkor kell pótolni a vizet, ha a tél kifejezetten száraz volt, és ilyenkor is mérsékelt öntözéssel segítsd a növekedést. Fontos, hogy a fokhagyma érzékeny a pangó vízre, ezért kerüld a túlöntözést.

Szaporítóanyag kalkuláció – mennyi őszi fokhagymára lesz szükség az ültetéshez?

Átlagosan 1 m² területre 40 gerezd, vagyis kb. 5 fej fokhagyma elegendő (egy fej 5–8 gerezdből áll).
Egy fej átlagosan 50 g, így ez körülbelül 250 g vetőanyagot jelent az ültetéshez.

Tipp: Próbáld tartani a vetési távolságokat és mélységet, hogy a fokhagyma egészségesen fejlődjön, és a nyári szüretkor szép, nagy fejeket hozzon.

Fajtaválasztás – melyik őszi fokhagymát ültesd?

Ha biztosra mennél a sikeres fokhagyma-termesztéssel, a fajtaválasztás is fontos lépés. Érdemes biztos forrásból, kimondottan szaporítóanyagnak szánt fokhagymákat beszerezni. Ha már korábban ültettél fokhagymát, és a saját termesztésű fokhagymádat ültetnéd el, az is rendben van, ilyenkor a legszebb, egészséges gerezdeket válaszd ki, így jó eséllyel szép fejeket nevelhetsz jövő nyárra. Az őszi fokhagyma több, jól bevált fajtában is elérhető, amelyek mind kicsit másban erősek. Néhány ismertebb fajta:

• Makói őszi: Klasszikus magyar fajta, markáns ízével és megbízható terméshozamával a házikert egyik legjobb választása. Jól áttelel, és június végére hozza szép, középnagy fejeit.
• Bátyai őszi: Magyar tájfajta, amely különösen jól viseli a hideget. Stabil hozamot és nagy fejeket ad, klasszikus, erőteljes fokhagymaíz jellemzi.
• Germidour: Francia eredetű, lilás héjú fajta, amely jól alkalmazkodik a hazai klímához. Kellemesen aromás íze és egységes gerezdmérete miatt konyhai kedvenc.
• Messidrome: Enyhébb ízű, hófehér fejű fajta, amely korai betakarításra alkalmas. Nagyon jó télálló, és akár 6–8 hónapig is tárolható.
• Thermidrome: Kellemesen fűszeres ízű, francia fajta, amely nagy, szabályos fejeket ad, és hűvösebb klímán is megbízhatóan terem.

Tipp: Ha több fajtát is kipróbálsz, megtapasztalhatod, melyik érzi magát legjobban a talajodban és hogy ízlik nektek, így évről évre finomíthatod a saját házikerti „fajtagyűjteményedet”.

Gondozása – kevés munkával sokat ad

Az őszi fokhagyma az egyik leghálásabb zöldségnövények egyike: kevés gondozással is bőséges termést ad. A legfontosabb, hogy ne hagyd elgyomosodni a sorok között, mert a gyomok elvonják tőle a tápanyagot és a nedvességet.

Tavasszal, amikor a növény újra növekedésnek indul, lazítsd meg a talajt a tövek között, így jobban szellőzik és könnyebben fejlődnek a hagymák. Szárazabb időszakokban mérsékelt öntözéssel segítsd a növényeket, de kerüld a pangó vizet, mert az a hagyma rothadásához vezethet.

Tápanyagban közepesen igényes, így a talaj előkészítésekor kijuttatott komposzt vagy érett szerves trágya tökéletesen elegendő. A fokhagyma a túl sok nitrogéntartalmú műtrágyát vagy friss trágyát nem szereti, mert ettől dús lombot, de kisebb fejeket fejleszt.

Növénytársítás

Az őszi fokhagyma nemcsak a konyhában nélkülözhetetlen, hanem a kertben is igazi társ.

• Jótékony szomszédok:
  • Sárgarépa: a fokhagyma illata távol tartja a sárgarépalevelekre veszélyes levéltetveket.
  • Paradicsom: a köré ültetett fokhagyma segíti a paradicsom egészségét, és csökkenti a kártevők kártételét.
  • Eper: a fokhagyma erős illata védi a gyümölcsöt a rovaroktól.
  • Rózsa: a hagyma illata a levéltetvek ellen működik, így a rózsáid egészségesebbek maradnak.
• Kerüld a társítást:
  • Más hagymafélékkel (pl. vöröshagyma, póréhagyma) ne egy ágyásba ültess, mert könnyebben terjedhetnek a betegségek és kártevők.

Betegségek és kártevők

Az őszi fokhagyma alapvetően ellenálló növény, de néhány betegségre és kártevőre érdemes odafigyelni. A leggyakoribb problémát a hagymalégy és a penészesedés okozhatja, különösen hűvös, nedves időben vagy túl sűrű ültetés esetén.

A megelőzés a legjobb védekezés:

• tartsd be a vetésforgót, ne ültess fokhagymát, hagymát vagy pórét ugyanoda 3–4 évig.
• gondoskodj a jó vízelvezetésről és szellős ültetésről.
• használj egészséges vetőanyagot.

A fokhagyma egyébként maga is remek növénytárs: illatával távol tartja a levéltetveket, és segíti a körülötte lévő növények egészségét. Különösen jól érzi magát a sárgarépa, paradicsom, eper és rózsa közelében, igazi természetes védelmező a kertben.

Mikor szüretelheted?

A fokhagyma szüretelése fajtától és időjárástól függően június végén, július elején időszerű. Akkor jött el az ideje, amikor a levelek kétharmada már elszáradt, de a felsők még enyhén zöldek – ekkor a fejek már fejlettek, de nem kezdenek el szétesni.

A felszedéshez használj ásóvillát, óvatosan emeld ki a földből, hogy ne sérüljenek a hagymák. Ne rázd vagy ütögesd őket erősen, mert a külső héj könnyen megsérül.

Ezután szellős, árnyékos helyen terítsd szét őket száradni, 2–3 hét alatt a héj megszilárdul, és a fokhagyma hosszú ideig eltartható lesz.

Ha megszáradt, fonhatod, felfűzheted, és száraz, hűvös helyen tárolhatod. Így hónapokon át élvezheted a saját termésedet, és minden gerezd emlékeztet majd arra, milyen jó döntés volt ősszel elültetni a fokhagymát.

Várható terméshozam – mennyi fokhagyma lesz a végén?

Ha egészséges gerezdeket ültetsz, és a fokhagyma megkapja a szükséges tápanyagokat és vizet, akkor 1 m² területről átlagosan 2–3 kg fokhagyma szedhető.
Ez nagyjából 40–50 szép fej fokhagymát jelent, ami egy háztartás éves szükségletét is fedezheti.

A termés mennyiségét befolyásolja:

• az ültetési időpont (a túl korai vagy túl késői ültetés gyengébb eredményt adhat).
• a talaj minősége és nedvessége.
• valamint az, hogy mennyire sikerül a gyommentességet és a megfelelő tápanyagmennyiséget fenntartani.

Miért éri meg most elültetni?

Az őszi fokhagyma ültetése nemcsak azért éri meg, mert korábbi és bőségesebb termést ad, hanem mert valahogy lelkileg is lezárja a kerti szezont. Jó érzés tudni, hogy már előkészültél a tavaszra; bárhogy is alakuljanak a dolgaid, a fokhagyma addig is ott van a földben, csendben gyökeret ereszt és fejlődik.

Az őszi fokhagyma ültetése az utolsó gondoskodó mozdulatok egyike az évben, mielőtt a föld téli álomra hajtja a fejét és te is megpihenhetsz, tudva, hogy a tavaszi ébredés már most elkezdődött.

Tavasszal, amikor megjelennek az első friss, zöld hajtások, olyan érzés lesz, mintha a kerted is köszönetet mondana azért, mert ősszel időt szántál rá.

Szóval, ha még nem tetted, fogj pár egészséges fej őszi fokhagymát, válaszd szét a gerezdeket, és november közepéig ültesd el!
Nyáron saját termesztésű, illatos fokhagymával fűszerezheted a konyhád, és a kerted is meghálálja a gondoskodást.

The post Az őszi fokhagyma ültetése appeared first on Zöld Szokások.

Miért érdemes őszi dughagymát ültetni?

1. Kora tavaszi zöldséget ad: a hagymák a hideg talajban pihennek, és amint a tavaszi napok megérkeznek, azonnal növekedésnek indulnak. Így már márciusban friss zöldhagymád lehet, míg a tavaszi ültetésű még messzebb van.
2. Kertészkedés öröme: a dughagyma ültetése egyszerű, így kezdő kertészeknek is ideális. Egy kis gondoskodás és némi talajmunka után élvezheted a természet jutalmát.
3. Egészséges, friss, nyers zöldség: a saját kertedből származó zöldhagyma vitaminban és ízben is felülmúlja a bolti változatot. A friss, zsenge levelek gazdagok C- és B-vitaminban, valamint antioxidánsokban.
4. Legkisebb ökológiai lábnyomú: mivel a kertedben termelted, nincs szállítás, nincs felesleges vegyszeres kezelés.

Hogyan ültess őszi dughagymát?

• Időzítés: szeptember végétől október közepéig, enyhe ősz esetén akár még november közepéig is.
• Hely: napos fekvésű, jó vízelvezetésű talaj a legjobb.
• Tápanyag: ültetés előtt egy kevés komposzttal dúsítható a talaj tápanyagtartalma.
• Mélység: laza földbe kb. 5-7 cm mélyre (csúcsával felfelé).
• Tő- és sortáv: tőtávolság 5–7 cm, sortávolság 15–20 cm.
• Mulcsozás: egy vékony réteg szalma, fakéreg vagy lehullott levél védelmet nyújt a télre.
• Öntözés: az ültetés után locsolj egy keveset, ez az őszi-téli időszakra elég; tavasszal csak akkor kell öntözni, ha nagyon száraz volt a tél, de ekkor is néha, a hagyma érzékeny a pangó vízre.

Az őszi dughagyma előnyei a kertedben

• Időnyerés tavasszal: mások még csak elkezdik duggatni a hagymát, nálad már bújnak elő a korai hajtások.
• Természetes védelem: a hidegben fejlődő hagymák ellenállóbbak a hagymaléggyel és tripszekkel szemben.
• Frissesség és íz: a saját kertből szedett hagyma íze össze sem hasonlítható a bolti verzióval.
• Lelki feltöltődés: az őszi kerti munka és a tél után az első zöld szárak látványa igazi örömforrás.

Tippek a sikeres őszi dughagyma ültetéshez

1. Válassz jó minőségű, egészséges dughagymát, amit megtalálsz a webshopban.
2. Ültesd el a talaj átfagyása előtt néhány héttel.
3. Takard egy kis mulcsréteggel a talajt télire.
4. Tavasszal figyeld a zöld hajtásokat, és élvezd a saját termést.

Az őszi dughagyma ültetése egyszerű módja annak, hogy tavasszal korán friss zöldhagymához juss. A házikerti termesztés nemcsak egészséges, hanem örömteli is: látni, ahogy a saját kerted növényei nőnek, mindig különleges élmény. Szerezd be az őszi dughagymát a Zöld Szokások kínálatából, és élvezd a tavaszi kerted első ízeit!

The post Őszi dughagyma ültetése a korai zöldhagyma titka appeared first on Zöld Szokások.

Borágó termesztése

Fényigény, ültetés helyének kiválasztása

A borágó a napos, félárnyékos helyeket kedveli. Mivel az átültetést nehezen viseli, csak az egészen fiatal példányoknál lehet vele próbálkozni, a magokat egyből a végleges helyükre, helyrevetéssel ültetjük. A borágót, ha hagyjuk magot érlelni, elég egyszer elvetnünk, önvető, a talajba szóródó magok áttelelnek, tavasszal kikelnek, így évről évre meg fog jelenni a növény.

Talaj

A borágó a tápanyagban gazdag, jó vízáteresztésű, enyhén savas talajokat kedveli. A tápanyagtartalom biztosítása érdekében a magok ültetése előtt a talajt érett komposzttal lehet gazdagítani.

Vízigény

A magok csírázása folyamán a talaj legyen végig nedves, a már kifejlett növények közepes vízigényűek, szárazság idején öntözést igényelnek. Folyamatos öntözés mellett a levelek tovább zsengék maradnak. Az átültetést nehezen viseli, ha a fiatal növényeket mégis átültetnéd, öntözd őket rendszeresen, a talajuk legyen nedves, amíg meg nem erősödnek.

Vetés

A borágó magokat márciustól júliusig vethetjük, így folyamatosan biztosítva lesz a friss levél és virág. A magok 10 °C alatt is csírázásnak indulnak, de a 18-20 °C az ideális. Ültetéskor az ajánlott sor- és tőtávolság 40-45 cm. A kifejlett növény 60-90 cm magas és 40-50 cm széles, közepes termetű, bokros növekedésű. Ajánlott uborka mellé ültetni, jó szomszédok a termesztés során.

Jó szomszédok

A borágó jó szomszéd a paradicsommal, tökfélékkel, káposztával, karalábéval, eperrel, babbal, szőlővel, borsóval. A veteményes tervezésekor ezt figyelembe véve, ültetésekor érdemes ezekkel a növényekkel szomszédosan vetni. Gyönyörű kék virágai vonzzák a beporzó rovarokat, ezzel elősegítve a zöldségnövények beporzását is, valamint azok a beporzó rovarok is látogatják, melyek a paradicsomot és káposztát támadó hernyókra vadásznak. 

Gondozás

A borágó nem igényel különösebb gondozást. Szárazság esetén időnként öntözd meg. Az idősebb növényeket vágd vissza felére, hogy új hajtásokat hozzon. Önvető, így, ha nem akarod jövőre ugyanott látni, vágd le az elvirágzott virágokat, hogy ne tudjon magot érlelni.

Virágzás

Megfelelő gondozás és szakaszos vetés mellet a borágó júniustól szeptember végéig, október elejéig virágzik.

Szüret

A fiatal, zsenge leveleket májustól folyamatosan szedhetjük.
A virágok akkor válnak ehetővé, amikor magoktól lehullanak vagy könnyedén el tudjuk távolítani őket a csészelevelektől. Ehhez először fogd meg egyik kezeddel a zöld csészeleveleket, majd a másik kezeddel a sziromleveleket, és óvatosan húzva válaszd el őket egymástól. Ha ez könnyedén megy, a virágok fogyaszthatóak.

Kártevők

Kevés kártevője ismert, időnként a meztelencsigák, valamint egyes lepkék lárvái, levélbolhák megrágják a leveleit; nedves időszak esetén a sűrű növényállományban a penészgombák, főleg a lisztharmat elszaporodhat.

Magfogás

Ha évről évre más-más helyre szeretnél borágót ültetni, saját gyűjtésű vetőmagot is használhatsz. A magokat akkor gyűjtsd, amikor kezdenek bebarnulni, tárolás előtt alaposan szárítsd ki őket. Ezt követően papír tasakban, száraz helyen tárold a tavaszi vetésig.

A kerti borágó felhasználása

Lehetőleg reggel, a reggeli harmat felszáradása után gyűjtsd az uborkára emlékeztető ízű leveleket és virágokat.

A borágó fiatal, zsenge leveleit fogyaszd, az idősebb leveleken már durva szőrök vannak, amik csökkentik élvezeti értékét. A friss, zsenge leveleit használhatod salátákba, krémsajtokba, mártásokba keverve, vagy szendvicseken levélzöldségként. Uborkára hasonlító ízének köszönhetően olyan ételekhez ajánlják, amihez az uborka is illik. Gyógynövényként a levélből készült tea szorongás és stresszoldó.

A borágó kék virágait felhasználhatod salátákba, szendvicsekre, túrós, sajtos, tojásos ételek, levesek, köretek, sütemények díszítésére. A virágokat jégkockákba fagyasztva gyönyörű díszei a nyári gyümölcsleveknek, limonádéknak, koktéloknak.  

A virágok és levelek gazdagok kalciumban, káliumban, gamma-linolénsavban (omega-6 zsírsav egyik fajtája, a szervezetben nem képződik). Amire figyelj, hogy hosszú ideig ne fogyaszd folyamatosan, ugyanis a levelekben és virágokban is megtalálhatóak a pirrolizidin alkaloidok (0,001%), melyek nagyobb mennyiségben májkárosító, rákkeltő hatásúak.

Gyógyászati felhasználás

A magvakból nyerhető olajat elsősorban bőrgyógyászati problémák, többek között akné, ekcéma, bőrviszketés, valamint a bőr rugalmatlansága, öregedése, kiszáradása esetén használják. Hatóanyagai a flavonoidok, alkaloidok, gamma-linolénsav (egy omega-6 zsírsav), linolsav, olajsav. A kinyert olaj káros hatása nem ismert.

A levelekből készült tea a menstruációs tünetek, fájdalmak, duzzanatok enyhítésére; a virágok láz, köhögés, depresszió ellen hatásos. Népgyógyászatban teáját vizelethajtóként fogyasztják.

The post A kerti borágó termesztése és felhasználása appeared first on Zöld Szokások.

A palántanevelést már akkor elkezdhetjük, amikor a kinti körülmények még nem alkalmasak a fagyérzékeny, melegigényes növény szabadföldi vetésére, ültetésére. Mire április-májusra a külső környezeti tényezők megfelelőek lesznek a növény számára, már egy fejlett, erős palántát ültethetünk a földbe, ezzel jó néhány hétnyi előnyre tehetünk szert, szemben azzal, mintha még csak akkor vetnénk el a magokat szabadföldbe. Ez elsősorban a hosszú tenyészidejű növények esetén fontos, mint a paradicsom, paprika, mivel így megnövelhető a termőidőszak.

Üzemi körülmények között a palántanevelés során a fejlődő növény állapotának megfelelően folyamatosan állítják a hőmérsékletet, páratartalmat, biztosítják számukra a megfelelő megvilágítást, és szellőztetést. Noha otthon ennyire precízen nem tudjuk beállítani a körülményeket, kis odafigyeléssel a lakásban is lehet palántákat nevelni.

Miért érdemes magadnak nevelni?

Ha a saját veteményesedből jó minőségű és bő termést szeretnél szüretelni, annak az első feltétele a jó minőségű, erős palánta. Noha igényel némi munkát és odafigyelést a palánták nevelése, nem bonyolult feladat, anyagilag pedig sokkal jobban megéri, mint megvásárolni őket. Gyakran 1 csomag vetőmag ugyanannyiba kerül, mint 1-2 darab palánta, a fémzárolt csomagban pedig sokszor annyi mag van, hogy akár 2-3 évre is biztosítja a vetőmagszükségletet. Mivel a magok csírázási ideje akár 2-4 év is lehet, igazán megéri befektetni és magadnak nevelni a palántákat, ez a legolcsóbb módszer. 

A siker 3 titka

• jó minőségű vetőmag
• jó minőségű palántaföld
• megfelelő nedvesség, hőmérséklet, és fény biztosítása

Palántanevelés szakaszai

• csírázás: ez a magvetéssel indul, és a magok csírázásáig tart. Időtartama a növénytől és a környezeti körülményektől függ.
• sziklevelek fejlődése
• első lomblevelek megjelenése
• palánták fejlődése
• palánták edzése, kiültetése

Mikor ültesd el a magokat?

A palántanevelésre szánt magok elültetésének idejét a kiültetéstől visszaszámolva tudjuk meghatározni.  Növénytől függően 4-12 hét a palántanevelés, például a közkedvelt paradicsom esetén a palántanevelést a kiültetés előtt 8 héttel ajánlott elkezdeni. Ennek ismeretében könnyen vissza lehet számolni, hogy ha a paradicsom, paprika, padlizsán ajánlott kiültetése május második felére, a fagyos szentek után tehető, akkor ezek palántanevelésének kezdete február végén, március első felében ajánlott. Ez azonban csak egy példa, növényfüggő, hogy mennyi idő szükséges a palánta kifejlődéséhez és mikor ültethető ki. Fejes káposzta esetén például elég 6 hét a palánta kifejlődéséhez, melyeket április második felétől ültethetünk. Az egész folyamat függ a csírázás megindulásától és a növekedéstől, melyeket jelentősen befolyásolnak a nevelés körülményei.

Amire szükséged lesz

Veteményeskert terve, vetőmagok, ültetőedények, palántaföld, jelölőtábla és filctoll (ha feliratozható az ültetőedény, jelölőtábla nem kell), ecet és víz az ültetőedények elmosásához, fertőtlenítéséhez.

Vetőmag

A veteményeskertet érdemes még január- február folyamán alaposan megtervezni, hogy tisztában legyél, milyen növényeket szeretnél ültetni, hova fognak kerülni, melyeket lehet helyre vetni, melyekből lesz szükség palántákra. Mindkét esetben megéri befektetni és jó minőségű vetőmagot beszerezni. Fontos a tasakon szereplő lejárati idő figyelembe vétele is. A magok öregedésével csökken a csírázási képességük, ezért a lejárt magok rosszul vagy egyáltalán nem kelnek ki. Növényenként eltérő, hogy a magok mennyi ideig tartják meg csírázóképességüket, van, ahol csak 1-2 év, mások akár 4-5 évig is. Ha vásárláskor F1 hibriddel találkozol, azokról érdemes tudnod, hogy az ezekből fejlődő növények nagy terméshozamúak, a termések egyenlő méretűek, közel egyszerre érnek. F1 növény terméséből azonban nem ajánlott magunknak magokat gyűjteni, mert a magokban ezek az előnyös tulajdonságok nem egyformán öröklődnek, a következő évben ezekből fejlődő növények nem fogják az előző évi eredményeket hozni. Amivel még találkozhatsz, azok az úgynevezett csávázott magok, melyeket gombaölő szerekkel kezeltek, hogy csírázásuk során ellenálljanak a gombabetegségeknek. Azt mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ezeknek a vegyszereknek a kis mennyiségű jelenléte gondot okoz-e számára. Ha igen, válaszd a kezeletlen vagy bio minősítésű vetőmagokat.

Palántaföld kiválasztása

A megfelelő föld használata szintén fontos a palántanevelés során. Ezeknek a szempontoknak kell érvényesülnie:

• semleges kémhatás
• jó víztartó képesség
• laza szerkezet
• tápanyagban dús
• kórokozóktól, kártevőktől mentes

A palántanevelő közeg akkor lesz jó, ha semleges kémhatású, a savanyú vagy lúgos talaj kedvezőtlen a csíranövények fejlődésére, levegős, jól tartja a nedvességet és a hőt, mentes a kórokozóktól. Kezdő kertészeknek a palántaneveléshez ajánlott készen kapható palántaföldet beszerezni, mely lazább szerkezetű, mint a hagyományos virágföld, ezt a fejlődő gyökerek könnyedén behálózzák. Később akár megpróbálkozhatsz saját palántaföld készítésével is.

Kapható úgynevezett tőzegkorong is, mely kifejezetten palántanevelésre, dugványok gyökereztetésére alkalmas. Ezeket vízbe kell áztatni, miután megszívták magukat henger alakúra emelkednek, ebbe ültethető a mag, később pedig ezzel együtt ültethető tovább a palánta.

Mibe ültess

• szaporítóláda: alul lyukacsos. Ezek kis méretű rekeszekkel rendelkeznek, melyek gyorsan kiszáradnak, ezért fontos folyamatosan figyelni és pótolni a nedvességet, nehogy kiszáradjon és elhaljon a csírázásnak indult mag. Az első lomblevelek megjelenése után a magoncokat ebből át kell helyezni, tűzdelni nagyobb cserepekbe, tejfölös dobozokba.
• kisebb cserép
• tejfölös/joghurtos doboz: mindig lyukasszuk ki a dobozok alját, hogy a felesleges víz el tudjon folyni
• tőzeghenger: ebbe csak 1-2 magot ültess
• kókuszrost tégla

A palántanevelésre szánt edényeket használat előtt fertőtlenítsd, például 15 percig 10%-os ecetbe áztatással. Az ecet tökéletes fertőtlenítő hatású, és környezetkímélő, szemben a hipóval. Az ültető edényre vagy jelölőtáblára filctollal írd fel, milyen növényt, fajtát és mikor ültettél. Ez fontos a későbbi beazonosítás érdekében.

Ültetés

A kiválasztott ültetőedényt ¾ részig töltsd meg palántafölddel, öntözd meg. Az ujjaddal, hurkapálcával, vagy egy ceruzával készíts a földbe kis mélyedést úgy, hogy takarás után a mag átmérőjének 2-3-szorosa legyen a takaróföld vastagsága. Kisebb magok esetén ez fél-1 cm, nagyobbak esetén 1-3 cm. Ebbe a kis mélyedésbe szórj 2-3 magot, majd takard a palántafölddel vagy kertészeti perlittel. A bazsalikom, zeller, bojtocska, ternye, nebáncsvirág, petúnia, és oroszlánszáj magjai fényre csíráznak, nekik nem kell mélyedést készíteni, csak szórd a talaj felszínére a magokat és ne takard be őket. Miután megjelentek a szikleveles állapotú növények, tűzdeléssel ritkíthatod őket.

Hőmérséklet

A palánták a fejlődésük során eltérő hőigénnyel rendelkeznek. A csírázás magasabb hőmérsékletet igényel, mely a különböző növények esetén eltérő. Vannak növények, melyek akár 14-16 °C-on csírázásnak indulnak, számos növény 20 °C feletti, míg a paprika, padlizsán, bazsalikom 28 °C-os hőmérsékletet igényel. A melegigényes növényeket a csírázás ideje alatt tartsd a fűtőtest közelében vagy palántanevelőben, figyelve a talaj nedvességére, később ezeknek is megfelel a szobahőmérséklet a fűtőtesttől távolabb. A csírázás idejére, a sziklevelek megjelenéséig ajánlott letakarni az edényeket egy műanyag vagy üveg lappal, fóliával, amit naponta le kell venni, hogy szellőzhessen a föld. Szikleves állapotban alacsonyabb hőmérsékletet, majd a lomblevek fejlődése ismét magasabb hőmérsékletet kíván.

Nedvesség

Hasonlóan a hőmérséklethez, a nedvességigény is eltérő a palántanevelés ideje alatt. Az ültetőedény alja legyen mindig lyukas, hogy a felesleges víz távozhasson, a pangó víz rothadáshoz vezet. Az első sziklevelek megjelenéséig a talaj mindig legyen nedves, de ne álljon benne a víz. A nedvességet biztosíthatod alulról öntözéssel vagy egy spriccelő segítségével. Ezek a módszerek azért jobbak, mint a fentről öntözés, mert elkerülhető a mag vagy csíra kimosása a talajból. A talaj nedvességtartalma kritikus a palántanevelés szempontjából. A kis mag ugyanis rendelkezik a csírázáshoz, sziklevelek fejlesztéséhez szükséges tápanyagokkal, azonban, ha a csírázás és sziklevelek fejlődése során a talaj kiszárad, az könnyen és gyorsan a csíranövény halálát okozhatja. Az elültetett magokat nem kell tápoldatozni, a mag tartalmazza az összes anyagot, amire a csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez szüksége van a növénynek.  A sziklevelek megjelenése után csökkenteni kell az öntözést, a túl sok nedvesség a palánta megnyúlását eredményezheti. A lomblevelek megjelenésével lehet emelni az öntözésen, ugyanis a levelek párologtatása következtében több vizet igényel a növény. Ha a talaj kiszárad, jelentősen visszavetheti a palánta fejlődését, akár teljesen el is halhat.         

Fény

Maga a csírázás folyamata nem igényel fényt, ebben az időszakban akár sötét helyen is tarthatod a palántanevelő edényt, azonban a sziklevelek megjelenését követően világos helyen kell tovább nevelni a palántákat. Ez lehet például az ablakpárkány. Az egyenletes fejlődés érdekében naponta- kétnaponta forgass az edényen, hogy elkerüld a palánták fény felé történő megnyúlását. A túl sötét helyen nevelt palánták megnyúlnak, vékonyak lesznek, nem megfelelően fejlődnek, fogékonyak lesznek a betegségekre.

Szikleveles állapot

Amikor megjelennek a kis magoncok, kétszikűeknél kialakul a 2 szikleveles állapot, távolítsd el az üveg, műanyag takarást, ha volt, erre nem lesz tovább szükség. Helyezd hűvösebb helyre az ültetőedényt mert a növénykék megnyúlását eredményezheti a túl meleg. A talaj legyen továbbra is nedves, de csökkentve a locsolást, ilyenkor kevesebb víz szükséges, a túl sok víz szintén megnyúlást eredményez. Felülről locsoláskor a víz csak a földet érje, a magoncokra ne kerüljön. Olyan helyre helyezd az edényeket, ahol bőven kapnak fényt a növénykék, ugyanis a fényhiány szintén megnyúlást eredményez.

Tűzdelés vagy pikírozás

A sziklevelek megjelenése után azokat a magoncokat, melyek túl sűrűn helyezkednek el, a leveleik már összeérnek, szét kell egymástól ültetni, tűzdelni, más néven pikírozni kell. Ezt jellemzően a paradicsom, paprika, padlizsán, káposztafélék, és zeller esetén kell elvégezni két szikleveles állapotban. Erre azért van szükség, mert a sűrűn elhelyezkedő növénykék elnyomják egymást, vagy megnyúlnak, idővel a gyökereik sem tudnak tovább növekedni, leáll a palánták fejlődése. A tűzdeléshez készítsd elő az új edényeket palántafölddel megtöltve, mélyedéseket kialakítva bennük, ahova az új kis növényeket tudod majd ültetni. Nedvesítsd meg a kikelt növények földjét, majd egy fa lapocska segítségével a gyökeret megemelve, a szikleveleknél fogva óvatosan emelj ki egy növényt. Helyezd át az új helyére, figyelve, hogy se a gyökér, se a szár ne sérüljön, majd fedd be földdel a gyökereket. Egyes növényeket, mint például a paprika, lehet többször is át kell ültetni a kiültetés előtt, mert kinövi az edényét. Ha elmarad az átültetés, a palánta fejlődése lelassul, akár teljesen le is áll.  

Kiültetésig

A fejlődő palántákat kiültetésig rendszeresen öntözd, hogy ne száradjon ki a földjük. Helyezd minél világosabb helyre, hogy sok fényt kapjanak; a hőmérséklet legyen közel állandó. A palánták szárának erősödését érheted el, ha 1-2 naponta szélhatást imitálva óvatosan légmozgást keltesz körülöttük, vagy megrázod, megütögeted az edényeket.

Kiültetés

A legtöbb palánta 3-4 lombleveles állapotban alkalmas a kiültetésre, melyet kiültetés előtt 1 héttel fokozatosan szoktatni kell a kinti hő-, fény- és páraviszonyokhoz. A fiatal növény számára hatalmas, akár végzetes sokkhatás lehet, ha az egyenlő hőmérsékleten tartott, széltől és erős napsütéstől védett lakásból hirtelen kikerül a szabadba, ahol hőmérséklet-ingadozással és erős napsugárzással találkozik. A külső körülményekhez szoktatáshoz először csak rövid időre vidd ki a palántákat árnyékos, szélvédett helyre, majd folyamatosan növeld a kint töltött időt, illetve a naphoz szoktatást, végül már éjszakára is hagyd kint őket. A külső körülményekhez szoktatás során csökkentsd az öntözővíz mennyiségét is. Amikor eljött a kiültetés ideje, készítsd elő az ültetőgödröt, óvatosan emeld ki a palántát, a gyökér megsértése nélkül, majd helyezd a mélyedésbe, takard be földdel és locsold meg alaposan. A kabakosok (uborka, cukkini, patisszon, tök, dinnye) igen érzékenyek az átültetésre, különösen óvatosan bánj velük.

Próbáltam, de nem sikerült, mi lehet a gond?

A palántanevelés során a következők szoktak gondot okozni:

• túl korán vagy későn kezdődött el a palántanevelés
• túl alacsony hőmérséklet, ahol nem indul el a magok csírázása
• a csírázás megindulását követően kiszárad a talaj vagy épp ellenkezőleg, túl sok nedvességet kap
• a szikleves állapotú magoncok túl meleg helyen vannak, megnyúlnak
• fényszegény helyen vannak a palánták, megnyúlnak
• gombás betegségek ütik fel a fejüket és például palántadőlést okoznak. Ilyenkor a szikleveles állapotú növények szára a talajnál elvékonyodik, a növényke elfekszik a talajon. Ez elkerülhető, ha mindig fertőtlenített edényeket és kórokozótól mentes palántaföldet használsz az ültetéshez.

Eredményes palántanevelést és bő termést!

The post Palántanevelés lépésről lépésre kezdő kertészeknek appeared first on Zöld Szokások.

Folyékony mosószer vadgesztenyéből

Hozzávalók:

• 10 db vadgesztenye (a sárgás-fehér belső magra lesz szükség)
• 1 liter víz

Elkészítés:

• Az összegyűjtött vadgesztenyét mosd meg, majd itasd le róla a vizet!
• Késsel, kalapáccsal, húsklopfolóval, vagy sodrófával vágd/törd fel a vadgesztenyét!
• Távolítsd el a külső, barna héjat, csak a sárgás-fehér belső magra lesz szükséged!
• A magot próbáld meg minél apróbbra összevágni, de lereszelheted, vagy aprítóban még apróbbra vághatod.
• Az így kapott zúzalékot tedd egy edénybe és öntsd fel 1 liter vízzel.
• Forrald fel és forrástól számított kb. 10 percig főzd, majd hagyd kihűlni.
• A lehűlt levet szűrd át egy üvegbe. Ha nagyon apró volt a vadgesztenye magja, érdemes egy konyharuhát helyezni a szűrőbe, hogy felfogja a finom szemeket is. A barna maghéj és a leszűrt mag mehetnek a komposztba.
• Használatig tárold a mosószert hűtőben, ahol kb. 7-8 napig tárolható.

Felhasználás:  

A vadgesztenyés mosószert színes és fehér ruhákhoz is használhatód. Adj 0,5-2 deciliter folyékony vadgesztenyés mosószert 1 adag ruhához. Ez a mosószer poros, enyhén szennyezett ruhákhoz alkalmas, a makacsabb foltokat nem fogja kivinni. Kombinálható mosószódával, szódabikarbónával, mosószappannal, a makacs foltokat ajánlott előkezelni folttisztító szappannal, marhaepe szappannal. A mennyiséget és kombinációkat ki kell tapasztalni, kinél mi válik be. Miután sikerül elsajátítanod vele a mosást, nagyon olcsón juthatsz mosószerhez, aminek az ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mintha mosódiót használnál.

Zöld Szokások Tipp

Főzés során friss fűszereket is tehetsz a vízbe, hogy kellemes illata legyen a mosószernek, vagy az elkészült, lehűlt mosószerbe csepegtess illóolajokat, 10 cseppet literenként.

Szilárd mosószer vadgesztenyéből

Ha nem szeretnél folyékony mosószert főzni, vagy gondot okoz a tárolása, a mosódióhoz hasonlóan is használható a vadgesztenye magja. Ebben az esetben a vadgesztenye magját vágd apróbb darabokra! Egy zsákba vagy zokniba kötve tedd a ruhák közé, és már moshatsz is. Arra figyelj, hogy ilyenkor 40 fokon, vagy ennél magasabb hőfokon moss, ugyanis a szaponinok csak ekkor fognak kioldódni a magból.

Tárolás:

A folyékony mosószer hűtőben 7-8 napig tárolható, ezért kisebb adagokat érdemes készíteni, amit rövid időn belül fel tudsz használni.

Mivel a vadgesztenye termése szezonális, az ősszel összegyűjtött magokat terítsd ki száradni, majd hálós zsákban tárold. Fontos lépés a szárítás, mivel a vadgesztenye nagyon könnyen és gyorsan penészesedik. Amikor mosószert szeretnél készíteni, meleg vízbe áztasd be a szükséges mennyiségű vadgesztenyét, hogy a külső héj felpuhuljon, és könnyű legyen feltörni. A kiszáradt terméssel ugyanis nehéz dolgozni.

Érdemes kipróbálni a vadgesztenyés mosószert, amivel környezetbarát módon tudsz mosni, a gyűjtés egy kellemes őszi séta alatt letudható, és még pénzt is spórolsz.

Zöld Szokások Csapata

The post Környezetbarát mosószer vadgesztenyéből appeared first on Zöld Szokások.

De mégis mi az az articsóka?

Az articsóka sokak számára teljesen ismeretlen, lehet, hogy a nevét már hallották, de hogy mi fán terem, hogyan néz ki, vagy miként lehet elkészíteni és fogyasztani, arról már kevesen tudnak. Éppen ezért itt az idő, hogy lerántsuk a leplet erről az igazán rejtélyes növényről, megismerjük a belőle készült ínyencségeket, és 1-2 éven belül már Te is a kertedből szüretelhesd.

Az articsóka (Cynarae scolymus) egy terebélyes, különleges megjelenésű évelő lágyszárú növény, mely a fészkesek családjába tartozik. A növény a 90 cm-es szélességet is elérheti, egyenes szára 1,2-1,5 méter magas, de akár 2 méter magasra is nőhet. Gyökere vastag, húsos, mélyre hatol a talajban. A levelek színe felül világoszöld, fonákuk ezüstös-kékes, szőrözött. Nagy méretű, 10-12 cm átmérőjű virágai igazán különleges megjelenésűek, bíborlila színűek, a bogáncséhoz hasonlók. Fogyasztásra a virágzati bimbó közepében, „szívében” található húsos levelek és a virágzati tengely alkalmasak. Hatalmas méretének, a virágbimbók és a lila virágok dekoratív megjelenésének köszönhetően dísznövényként is tökéletesen megállja a helyét. Hazánkban első évben gyökeret és levélzetet fejleszt, második évben jelennek meg a virágszárak és a fogyasztható bimbók. Fő termesztői Spanyolország, Olaszország, Franciaország, és Egyiptom.

Articsóka termesztése

Az articsóka termesztéséhez a Dél-Európai és Közép-Európai klíma is kedvező, a legkedvezőbb számára a 15-25 °C, hűvös, esős nyár és az enyhe tél. Azonban jól tűri a nyári meleget, hazánkban is termeszthető, ha az áttelelést sikerül biztosítani számára. Fény-, víz- és tápanyagigényes növény.

Fényigény

Az articsókát védett, napos vagy félárnyékos, meleg helyre ajánlott ültetned. Árnyékban a szár megnyúlik, a virágbimbók, melyek étkezésre alkalmasak, aprók maradnak.

Talaj

Az articsóka termesztéséhez enyhén savas, tápanyagokban gazdag, termékeny talaj szükséges. A növény meghálálja, ha ültetés előtt a talajt érett komposzttal, istállótrágyával gazdagítod.

Vízigény

Az articsóka vízigényes növény, eső hiányában rendszeres öntözést igényel. Termesztése jó vízelvezetésű, középkötött talajt igényel, a pangó vizet nem kedveli, ez a bimbó vagy a növény rothadását idézheti elő. Eső hiányában rendszeresen öntözd, nyáron ne hagyd a talajt teljesen kiszáradni, különösen a bimbók fejlődése során. Az articsóka gyökere ugyan mélyre hatol, de a főgyökéren kívül néhány mellékgyökeret növeszt csak. A gyér gyökérzet csak nedves talaj mellett tudja biztosítani a növény fejlődéséhez szükséges vizet. Mulcsozással megóvhatod a talajt a gyors kiszáradástól, tovább megtartva nedvességét, így ritkábban kell öntöznöd.

Magvetés

Az articsóka ültetésének egyik leggyakoribb módja a szabadföldi magvetés. Ehhez április közepén kell elültetned az articsókamagokat az előkészített, trágyázott földbe. Alakíts ki kis fészkeket, egymástól 100-100 cm-re legyenek, helyezz a fészkekbe 3-5 darab magot 2-3 cm mélyen, takard be a fészket, végezetül öntözd meg alaposan. A magok 2-3 hét alatt csíráznak ki. Kelés után, a növények 2-3 leves állapotában a fészkeket egyelni kell, hogy csak 1 növény maradjon fészkenként.

Palántanevelés, palántaültetés.  

Az articsóka termesztése palántaneveléssel és kiültetéssel is történet. Ehhez februárban, márciusban ültesd el a magokat. Kis cserepeket tölts meg jó minőségű kerti földdel, virágfölddel és helyezz 1-1 magot a cserepekbe, körülbelül 2-3 cm mélyre, majd takard be őket földdel és öntözd meg. A csírázáshoz 15 °C-ot feletti hőmérséklet szükséges.  Az erős, kb. 20 cm magas palántákat májusban ültetheted ki szabadföldbe. Kiültetés előtt dolgozz a talajba érett komposztot, szerves trágyát, hogy biztosítsd a szükséges tápanyagokat. A palántákat 1 -1,5 méterre ültesd egymástól, majd alaposan locsold meg őket. A kiültetett palánták már az ültetés évében fejleszthetnek virágszárat.

Gondozás

Az articsóka termesztése során figyelmet kell fordítani a fiatal növények körül megjelenő gyomok eltávolítására. A gyorsan növekvő gyomok beárnyékolják, lassítják a még gyenge növények fejlődését.

Az egyik legfontosabb teendő az articsóka termesztése során az áttelelés biztosítása. Alapvetően hidegtűrő növény, a mínusz 4-5 Celsius-fokot károsodás nélkül átvészeli, de a kemény fagyok kárt okozhatnak benne. Ezért télen ajánlott szalmával, falevelekkel vagy 25-30 cm-es földkupaccal takarni. Ehhez ősszel az elvirágzott szárakat vágd vissza, majd takard be a növényt vagy fokozatosan fedd be földdel, amit tavasszal szintén fokozatosan távolíts el. A teleltetés másik lehetősége, ha az egész növényt földlabdával kiásod és homokba helyezve a pincében, hűvös helyen tárolod, majd tavasszal a fagyok elmúltával kiülteted.

Minden tavasszal új hajtások fognak fejlődni. A földből megjelenő új hajtások, rügydugványok közül 2-t hagyj meg, hogy a növény kellő mennyiségű fényhez és tápanyaghoz jusson.

Szaporítás

Ha már van fejlett articsóka növényed, tovább tudod szaporítani. A tavaszi gondozási munkák közé tartozik a rügydugványok számának szabályozása, a 2 legerősebbet hagyd meg. A leszedett dugványokat cserépbe ültetve kigyökereztetheted, így újabb növényekhez juthatsz, melyeket ugyanúgy kell kezelni, mint a palántákat.

A meglévő articsókádat tavasszal tőosztással is szaporíthatod. Ekkor arra figyelj, hogy a szétválasztandó tövek mindegyike rendelkezzen minimum 2 levéllel és megfelelő gyökérzettel.

Virágzás

Hazánkban az articsóka első évben gyökérzetet és leveleket fejleszt, a második évben jelennek meg a virágzati szárak. A virágzáshoz hideg-hatásra, vernalizációra van szükség, mely 10-12 Celsius-fok alatti hőmérsékletet jelent. Ha a bimbókat nem vágjuk le étkezési céllal, az articsóka virágai nyár közepén, nyár végén nyílnak ki. A hatalmas, kékes-lila színű virágok különleges megjelenésűek, a rovarok is előszeretettel látogatják őket, bátran ültetheted rovarbarát kertbe is.

Szedés

Az articsóka egyetlen ehető része a zöld vagy bordó színű zsenge bimbó egy kis része, az elhúsosodott virágzati tengely és a legbelső húsos pikkelylevelek, melyeket együttesen articsókaszívnek neveznek. A virágbimbók megjelenése és szedése júniustól szeptemberig folyamatosan várható. A bimbókat akkor kell leszedni, amikor a külső levelek még nem nyíltak ki, a bimbó belsejében található levelek már húsosak. Amikor kinyílik a virág, megjelennek a kékes-lilás sziromlevelek, a fogyasztható részek rágóssá, kemény rostossá válnak. Egy tőről 3-4 éven keresztül szüretelheted az ízletes bimbókat, majd ajánlott új töveket ültetni. Ennek oka, hogy a növény gyökere folyamatosan vastagodik és fásul, 4-5 év után azonban a tő közepe elhal.

Az articsóka felhasználása 

A zöld vagy bordó levelű bimbót borító kemény fészekpikkelyek alkalmatlanok fogyasztásra, ezeket először el kell távolítani, hogy a fogyasztásra alkalmas, a bimbó közepén („szívében”) lévő húsos leveleihez hozzájussunk. Nem csak a külső pikkelyeket, hanem a bimbó belsejében található sziromlevél-kezdeményeket is el kell távolítani. A megmaradó középső részt lehet főzni, párolni, sütni, grillezni, tölteni. Alkalmas főételnek és köretnek is, de leves és pesto is készülhet belőle. Főzéshez, pároláshoz az egész fejeket használd, sütéskor, grillezéshez a félbe vágott változatt az előnyösebb. Elkészítéséhez kevés fűszer szükséges, mivel erőteljes, jellegzetes ízzel rendelkezik. Citrommal vagy ecettel kombinálva édes-savanyú étel készíthető belőle, íze a zöldborsóra emlékeztet.

Sok sikert kívánunk a termesztéshez!

Zöld Szokások Csapata

Talán ez is érdekel:

The post Az articsóka termesztése appeared first on Zöld Szokások.

Hozzávalók:

• 1 kg sárgabarack (a tisztítás, magozás után lemért gyümölcs)

• 20 dkg kristálycukor

Elkészítés:

• A sárgabaracklekvár készítéséhez érett, egészséges gyümölcsöt használj. A barackokat alaposan mosd meg! Ha végeztél a mosással, a vizet felhasználhatod szobanövények, kerti növények öntözésére, vagy WC-öblítésre, hiszen mindig fontos szem előtt tartani a víztakarékosságot.

• Most következik a megosztó kérdés, mi legyen a sárgabarack héjával? Vannak, akik esküsznek arra, hogy csak akkor lesz igazán finom a sárgabaracklekvár, ha a barack héját eltávolítják, míg mások szerint pont akkor lesz csak igazán finom, ha rajta marad. Ha szerinted is maradhat, akkor a mosás után léphetsz is a következő pontra. Ha szeretnéd mégis inkább eltávolítani, ezt úgy teheted meg a legkönnyebben, ha néhány percre forró, majd hideg vízbe teszed a barackokat. Ekkor elválik a héj a gyümölcshústól és könnyedén le tudod húzni, ez mehet a komposztba.

• Távolítsd el a magokat és a sérült részeket, majd mérd le a megtisztított gyümölcs súlyát! Ez azért fontos, mert így tudod kiszámolni, mennyi cukorra lesz szükséged. Átlagosan 1 kg tiszta gyümölcshöz 20 dkg cukor szükséges, de ez változik a gyümölcstől és az egyéni ízléstől is. Ha nem vagy túl édesszájú, lehet kevesebb cukor is elég lesz, ellenkező esetben pedig több.

• Ha darabosabb lekvárt szeretnél, darabold össze a barackokat és tedd egy fazékba. Ha a teljesen sima állagú lekvárt szereted, akkor a sárgabarackot daráld le vagy turmixold össze, majd mehet a fazékba.

• Lassú tűzön, gyakran kevergetve kezd el főzni, figyelve arra, nehogy leégjen! Amikor kezd sűrű állagot felvenni, ez 1-2 óra főzés után következik be, add hozzá a kimért cukrot! Folyamatos kevergetés mellett főzd további 20-25 percig!

• Főzés közben készítsd elő a lekvárosüvegeket! Alaposan mosd el, majd forró vízben főzd ki, vagy sütőben, mikrohullámú sütőben sterilizáld őket! Ez fontos lépés, mivel nem teszünk tartósítószert a lekvárba, meg kell szabadulni az üvegek felületén levő mikroorganizmusoktól, melyek a lekvár romlását idézhetik elő.

• Amikor a lekvár kezdi elérni a kívánt állagot, forrón szedd bele az üvegekbe, csavaros tetővel zárd le, fordítsd az üvegeket néhány percre fejjel lefelé, majd helyezd őket száraz dunsztba!

• 1-2 nap elteltével kiveheted a száraz dunsztból, címkézd fel őket és készen is vannak. Nem csak saját fogyasztásra, hanem gasztroajándéknak is kitűnőek a házi lekvárok.

Látod, a sárgabaracklekvár készítése igazán egyszerű, a kevergetésre és a tiszta üvegekre kell figyelni. A bőséges termést adó szezonális gyümölcsök, zöldségek tartósításával pedig sokat spórolhatsz és tehetsz a Föld védelméért. Akkor, indulhat a lekvárfőzés?!

Zöld Szokások Csapata

The post Sárgabaracklekvár készítése házilag appeared first on Zöld Szokások.

Egyszer elveted, és hetekig, sőt hónapokig szedheted.

Miért érdemes mángoldot ültetni?

• nyár elejétől késő őszig folyamatosan szedhető, nem egyszerre érik
• spenóthoz hasonló íz, de jobban bírja a meleget
• nem keseredik meg nyáron
• hatalmas levelei kiadósak
• kezdőknek is szinte biztos siker

Ha most veted el, pár hét múlva már szedheted, és egész nyáron ellát friss zölddel.

A mángold termesztése egészen egyszerű, kezdő kertészeknek is ajánlott. A kevesek által ismert és fogyasztott mángold sokrétűen felhasználható levélzöldség.

Gazdag pektinben, A- és C- vitaminban, antioxidánsokban, ásványi anyagokban, például kalciumban, káliumban, magnéziumban. Emésztése könnyű, azonban hasonlóan a spenóthoz és a sóskához, magas az oxálsav tartalma, ami miatt nagy mennyiségű nyers fogyasztása nem ajánlott, illetve hőkezelés után is csak mértékkel. Nem csak mint fontos levélzöldség, hanem mint dekoratív megjelenésű dísznövény is funkcionálhat kertünkben. Díszítő értékét nagyméretű leveleinek és fehér, sárga, lila vagy piros színű levélnyeleinek köszönheti. 2 éves lágyszárú növény, első évben karógyökeret és leveleket fejleszt, a második évben virágzik, magokat érlelni, majd a növény elpusztul.

Vetés után kb. 2 hónappal a mángold már szedhető, egészen a fagyokig. Egy 3-4 tagú családnak kb. 8–10 tő mángold már elegendő lehet.

Mángold típusok

A mángoldnak 3 típusa ismert, a levélmángold, a bordás mángold, és a köztes fajta.

• A levél- vagy metélőmángoldot elsősorban a leveléért tartják. A szárról levágott vastag, fodros levelek a spenóthoz hasonlóan használhatóak fel.
• A bordás mángoldnak vastag, fehér, piros vagy sárga szára van, melyet a spárgához hasonlóan készítenek el.
• A köztes fajta nagy levéllemezzel és erőteljes szárral rendelkezik, így azok külön-külön felhasználhatóak különböző ételek elkészítéséhez.

Termesztés

A mángold termesztése a legtöbb kiskertben könnyedén megoldható, így olcsón juthatunk hozzá egy olyan levélzöldséghez, melyet az üzletekben, de még a piacokon sem igazán tudunk beszerezni.

Fényigény

A mángold napos helyen érzi magát a legjobban – ilyenkor gyorsan nő, és nagy, húsos leveleket hoz. A levelek 25-30 °C-on fejlődnek a legintenzívebben. Félárnyékban nevelve a levelek megnyúlnak, satnyák lesznek.

Talaj

A mángold talaj szempontjából nem válogatós, azonban a legkedvezőbb számára az enyhén lúgos, meszes, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talaj. A számára kijelölt ágyást ősszel ajánlott trágyával, érett komposzttal gazdagítani, majd mélyen felásni.

Vetés

A mángold vetése egyszerű, de van pár apróság, amire érdemes figyelni.

A mángold magjait az időjárástól függően március végén, április folyamán kell elültetni, amikor a talaj már felmelegedett. A magok csírázása 8-10 °C felett indul meg és 8-14 napot igényel. Korai vetése nem ajánlott, mert a hideg talajban a magok nehezen, vontatottan fognak csírázni, ami akár el is maradhat. Vetéskor igazából nem a magokat, hanem a mángold termését, a gomolyban álló csalmatokot szórjuk el. Ezeket kb. 3 cm mélyen ültesd el, majd öntözd meg alaposan! Egy gomolyban 2-6 mag található, melyek jó eséllyel ki is csíráznak, ezért szükség lesz ritkításra, hogy csak 1 tő maradjon. A ritkítás után a tőtávolság 35-40 cm, a sortávolság 35-50 cm legyen. A kihúzott palántákat kár lenne kidobni, ültesd el ezeket is, vagy ajándékozd el! Ezt figyelembe véve a tervezett tőszám felét érdemes csak elültetni, és a kihúzott palántákkal beültetni a mángold számára kijelölt területet.

Palántanevelés

A mángoldból palánta is nevelhető, ekkor februárban ültesd el a magokat, a palánták májusban lesznek kiültethetőek.

Vízigény

A mángold vízigényes növény, a levelek fejlődéséhez szükség van a folyamatos, enyhén nedves talajra. A fiatal növényeket ezért a tavaszi, nyári esők hiányában öntözd rendszeresen. Az idősebb növények levelükkel már takarják a talajt, így az lassabban szárad ki. Talajtakarással segíthetjük megőrizni a talaj nedvességtartalmát, így kevesebb vízre lesz szükség, és ritkábban kell locsolni. Ezt a mángold esetében is alkalmazhatod.

Gondozás

A mángold termesztése során az első fontos feladat, melyet mindenképpen el kell végezni, a kikelt kis növények egyelése. Ennek oka a gomolytermés, amiben 2-6 magot találunk. Ezek egymás mellett kelnek ki, viszont csak 1 tövet érdemes meghagyni. Az egyelést akkor végezd el, amikor már 2-3 leves állapotban vannak a növények. A kihúzott kis magoncokat ne dobd el, palántázd el őket vagy add ajándékba! 

A kikelt, fiatal mángold körül az egyelést követően a gyomokat is rendszeresen el kell távolítani. Később erre már nem lesz szükség, ugyanis a nagy levelek árnyékot vetnek a talajra, ami meggátolja a gyomok növekedését.

A mángold kétéves növény, első évben leveleket fejleszt, a második évben virágot hoz, magokat érlel, majd elpusztul. Ha tavasszal viszonylag korán szeretnél friss mángold levelekhez jutni, melyeket a virágzás előttig szedhetsz, télire takard be a növényt szalmával, falevelekkel.

Betegségek, kártevők:

A mángoldnak kevés kórokozója ismert, időnként a lisztharmat támadhatja meg. Kártevők közül a meztelencsigák, hernyók, levéltetvek, földibolhák, és a poloskák okozhatnak problémát. Azonban nagy eséllyel vegyszermentes tudod otthon termeszteni, ami szintén fontos az egészséged és a talaj megfelelő működése szempontjából.

Gyakori hiba a mángold termesztése során

• túl sűrű vetés → apró levelek
• árnyékos helyre ültetés → megnyúlt, satnya levelek
• ritka szedés → elöregedett levelek

Mikor és hogyan szedhető?

• a külső leveleket folyamatosan vághatod
• a növény újra és újra hajt
• így hetekig, akár hónapokig szedhető az őszi fagyokig

A 30 cm-es leveleket általában július második felétől egészen késő őszig lehet szedni. Egy tőről egyszerre csak 2–3 levelet szedj le, a növény 1/3 részénél többet ne vágj vissza. A külső leveleket késsel vágd le, vagy egy határozott mozdulattal törd le.

A következő szedésig érdemes kb. 2 hetet várni, hogy a növény biztonságosan regenerálódjon. A friss levelek hűtőben, légmentesen zárva legfeljebb 5 napig tárolhatók, ezért érdemes minél hamarabb felhasználni őket.

Folyamatos szedéssel 1 m²-ről akár 4–5 kg mángold is betakarítható.

A mángold felhasználása

A mángold vastag szára a spárgához, levelei a spenóthoz hasonlóan készíthetők el. Fogyasztható nyersen salátákban, smoothiekban, készülhet belőle főzelék, töltött mángold, rakott ételek, lehet pizzafeltét, párolva alkalmas köret halak és húsok mellé. Fogyasztása azonban mértékkel ajánlott, különösen nyers formában, ugyanis magas az oxálsav tartalma. Ez az anyag nagy mennyiségben fogyasztva vesekő kialakulását okozhatja. Hőkezelés során azonban jelentősen csökken a mennyisége.
A mángold a spenóthoz hasonlóan fagyasztható is.

Fajták

A mángold (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. cicla) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozik, őse feltehetően a tengeri répa, rokona a cékla és a takarmányrépa. A Földközi tenger vidékéről származik, évszázadok óta termesztik, hazánkban a 17. század óta. Napjainkra számos fajta érhető el, melyek közül a leggyakoribbak a következők:

Lucullus:
A Lucullus fajta levélnyele széles, fehér színű, a világoszöld levelek nagyméretűek, felállóak, szélük erősen fodrozott. A növény elérheti a 70 cm-es magasságot, a levelek szélessége pedig a 30 cm-t.

Verde de Penca Blanca Ancha:
A Verde de Penca Blanca Ancha mángold klasszikus zöld mángold fajta széles, fehér, húsos levélnyéllel, bőtermő és megbízható választás folyamatos szedéshez.

Lyon:
Korai fajta, tenyészideje kb. 60 nap. Levelei egyenletesek és simák.

Fordhook Giant:
Erőteljes növekedésű, robusztus fajta. Vastag, fehér levélnyél és sima, zöld levelek jellemzik.

Magenta:
A Magenta fajta dekoratív lilás-magenta színű levélnyelével igazi ehető dísznövény.

Rhubarb:
A Rhubarb fajta dekoratív, piros levélnyelű mángold, tenyészidő kb. 45-50 nap.

Ruby Red:
Piros levélnyelű, ízletes fajta.

Bright Yellow:
Sárga levélnyelű fajta.

Melyik mángold vetőmagot válaszd?

Ha most ültetnél mángoldot, ezek közül érdemes választani:

• Ha most próbálod először → Lucullus, Verde de Penca Blanca Ancha – klasszikus zöld mángold
• Ha látványosat szeretnél → Magenta, Rhubarb chard – színes szárak, dísznek sem utolsó
• Ha többfélét szeretnél egyszerre → színkeverék, egyszerű választás változatos eredménnyel

Ha még nem próbáltad a mángoldot, most érdemes elkezdeni: könnyen termeszthető, kevés munkával is sokáig ad friss zöldet – ha most elveted, pár hét múlva már szedheted, és egész nyáron, ősszel ellát a kertedből.

Nézd meg a mángold vetőmagokat itt!

The post A mángold termesztése appeared first on Zöld Szokások.

A háztartási hulladék több mint 15%-a papír. Élelmiszerek külső papír csomagolásai (tudod, amikor dobozban van az, ami a dobozon belül még be van csomagolva egy papír vagy műanyag zacsiba- szóval a külső papír doboz mentes bármilyen élelmiszer-szennyezéstől), reklámújságok (ha ezeket amúgy sem olvasod, írd ki a postaládádra, hogy nem kéred őket), kiöblített italos kartonok (tejes, gyümölcsleves kartonok), mindenféle papír doboz és karton (cipős doboz, elektronikai készülékek dobozai, vagy amiben a csomagod érkezett). Ezeket, ha tiszta formában összegyűjtjük és újrahasznosítjuk, akkor másodlagos nyersanyagként visszakerülnek a termelésbe. Ez a folyamat kevesebb energiát és nyersanyagot igényel, ezzel csökkenthető az erőforrások túlzott elhasználása. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Magyarországon begyűjtött hulladékból az elkülönítetten gyűjtött papír mennyisége 2019-ben 96 080.3 tonna volt, és ez növelhető, ha mindenki megfelelően szelektál!

Mi helyezhető a papírgyűjtő edénybe?

vegyespapír:

• újság
• könyv
• füzet
• magazin
• szórólap
• reklámújság
• élelmiszerek és kozmetikumok papírdobozai
• csomagolópapír
• italos karton!: 2022. január 1-től Budapesten az FKF az italos kartondobozokat (pl. TETRAPAK) a kevert csomagolási hulladékok közé, a sárgafedelű tartályokba kéri gyűjteni. A kékfedelű tartályokban kizárólag tiszta papírhulladék gyűjthető.

hullámkarton-papír:

• papírdoboz
• kartonpapír
• kartondoboz

Nem kerülhet a papírgyűjtő edénybe!

• zsebkendő
• szalvéta
• kéztörlő
• pelenka
• élelmiszer-maradványos, zsíros, olajos papírok (például a pizzás doboz, viszont ha a doboz teteje nem kenődött össze, azt letépve már külön gyűjthető papírhulladék)
• indigó, faxpapír
• közlekedési jegyek
• sorszámok a bankból, postáról, orvosi rendelőből
• hőpapír blokk (különböző fenolok, legtöbbször biszfenol A (bisphenol A, BPA) felhasználásával készülnek, melyek újrahasznosítás során rontják az újrapapír minőségét)
• kávés pohár, aminek külső része papír, belseje hőálló műanyag
• teafilterek (ezek gyakran műanyagot tartalmaznak, amiből teafőzéskor mikroműanyagok szabadulnak fel a teába)

Papír környezetvédelmi termékjelei

Ezek a jelek azt adják meg, hogy az adott anyag milyen típusú újrahasznosítható papír. Azonban mert valami újrahasznosítható, még nem biztos, hogy egy településen külön is gyűjtik és felhasználják. Ennek oka, hogy a hulladékkezelőnek nincs meg az újrahasznosításhoz szükséges infrastruktúrája, és nem érné meg távoli országokba elszállítani a hulladékot. Ezért mindig az adott város szabályai szerint gyűjtsd a szelektív hulladékot.

Tiszta papír:

Kompozitok:

Összetett anyagok, kettő vagy több különböző szerkezetű anyagból épülnek fel. A környezetvédelmi termékjelen a C betű után a fő összetevő áll.

Melyik a papírgyűjtő edény?

A legtöbb esetben a kék fedelű kuka az, melybe a papírhulladék kerülhet. Azonban az egyes városokban lehetnek eltérések, például házhoz menő hulladékgyűjtés esetén minden, a kukán szereplő szelektíven gyűjthető hulladékot egy gyűjtőbe kell helyezni. Abban is lehetnek eltérések, hogy milyen papírhulladékot gyűjtenek az adott városban, az előbb említett okok miatt.

Mi történik az összegyűjtött papírral?

Összegyűjtés után a papírhulladékot átválogatják, bálázzák, majd feldolgozzák, végül papírtermékeket készítenek belőle. Szinte minden papírterméket megtalálsz újrahasznosított papírból készült változatban is: nyomtatópapír, füzetek, mappák, borítékok, rajzlapok, csomagolóanyagok, kartonok, papírzsebkendő, WC-papír, kéztörlő, és még számos más papír alapú termék.

Hányszor lehet egy papírt újrahasznosítani?

A papír azon anyagok közé tartozik, mely újrahasznosítható, és meg is éri újrahasznosítani, azonban ezt nem lehet számtalanszor elvégezni, mint az üveg vagy a fémek esetén. Körülbelül 5-7 alkalommal lehet egy papírt újrahasznosítani.

Március 1. az újrapapír napja

2006 óta, a Humusz Szövetség kezdeményezésére, március 1. az újrapapír napja. A kezdeményezés célja felhívni a figyelmet arra, hogy a papír szelektív gyűjtése fontos feladatunk, valamint a gyűjtés mellett vásárláskor válasszuk az újrapapírból készült termékeket. Az újrahasznosított papír előállításához kevesebb energia és víz szükséges, mintha ugyanezt a papírt fából állítanák elő. Továbbá csökken a fakivágás, és a szemétlerakóba kerülő szemét mennyisége is.

Gyűjtsd szelektíven, és vásárold is az újrahasznosított papírból készült termékeket, hogy legyen értelme a folyamatnak!

Zöld Szokások Csapata

The post A papír szelektív gyűjtése appeared first on Zöld Szokások.