Komposztálás- Mit? Miért? Hogyan?

komposztálás-miért-mit-hogyan

A komposztálás a természet megoldása a keletkező szerves hulladék újrahasznosítására, a tápanyagok körforgására. Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy oxigén jelenlétében a természetben évről évre keletkező, majd elhaló hatalmas mennyiségű növényi szerves anyag lebomlik. Ebben kiemelkedő szerepet játszanak a mikrobiális közösségek és a giliszták, a tápanyagok pedig visszajutnak a talajba, amit a növények ismét felvehetnek, kialakulva a természetben egy nélkülözhetetlen körforgás. A szerves anyagok komposztálódását követően humusz keletkezik, mely összetartja a talajszemcséket, tápanyagot biztosít a növények és a talajban élő mikroorganizmusok számára. Ezt a folyamatot kihasználva csökkenthetjük a háztartásunkban keletkező szemét mennyiségét, a legjobb dolog, amit tehetünk a konyhai és kerti szerves hulladékkal.

Most akkor szemét vagy hulladék, nem mindegy?

Szemétnek nevezzük azokat az anyagokat, melyek a kommunális kukába kerülnek, majd vagy a szemétégetőbe vagy a szeméttelepre jutnak, az enyészeté lesznek. A hulladék olyan anyag, mely eredeti funkciójában ugyan már nem használható, viszont új szerepben vagy újrahasznosítva ismét értéket képvisel. Miért is fontos ez a két fogalom? A háztartásokban keletkező nem kívánatos anyagok jelentős része hulladék, tehát még valamilyen formában, de hasznosítani lehet, viszont ezek a leggyakrabban szemétként végzik, ugyanis nem válogatják szét őket, gondolkodás nélkül a kommunális kukába kerülnek. Sajnos a mai napig ez történik papírral, üveggel, fémmel, műanyaggal, de így van ez a különböző szerves eredetű hulladékokkal is, melyek például a főzés során keletkeznek. Bizony, a különböző növényi maradványok, mint a gyümölcsök, zöldségek héja, magháza, de ide tartozik a kávézacc, a teafű, vagy a tojáshéj is, értékes hulladék! Számítások alapján egy átlagos háztartásban a keletkező hulladékmennyiségnek akár 20-50 százaléka szerves anyag, amit sokan a kommunális kukába dobnak. Igen nagy mennyiség, és igen értékes hulladék! Értékes de hogyan, mit kezdjünk vele? Ekkor jön képbe a komposztálás!


A komposztálás során a háztartásban keletkező szerves anyagokat értékes humusszá alakíttatjuk át. Ehhez a komposztálás során oxigén szükséges, a folyamat végére pedig szén-dioxid, víz és a tápanyagban gazdag humusz keletkezik. Ezt felhasználhatjuk a kertben, de alkalmas adalékanyag a szobanövények ültetésekor is.

A komposztálás előnyei

  • csökkentjük a keletkező kommunális szemét mennyiségét
  • a kerti- és konyhai hulladék visszajut a természetbe
  • felhasználjuk az értékes hulladékot, nem pazaroljuk el
  • csökken a szemétszállítási díjunk, pénzt spórolunk
  • értékes, tápanyagban dús komposzthoz jutunk, amivel termékenyebbé tehető a talaj, a növények egészségesebben fejlődhetnek
  • nem lesz szükség annyi virágföld vásárlására, pénzt spórolunk
  • a humuszban gazdag talajnak jobb a vízmegkötő képessége, kevesebb öntözés szükséges
  • környezettudatos életet élünk, amivel példát mutatunk a gyerekeinknek és másoknak is

Mi kerülhet a komposztba?

A legtöbb, elsősorban növényi eredetű szerves anyag, ami mentes üvegtől, fémtől, műanyagtól, alkalmas komposztálásra. A komposztálásban részt vevő mikrobák számára fontos a megfelelő szén, nitrogén, foszfor és kálium mennyisége. Hogy a mikrobák kellő mértékben szaporodjanak és a komposztod is megfelelően érjen, kis figyelmet kell fordítanod a megfelelő szén-nitrogén arányra. Ugyanis, ha túl sok a nitrogén, ammónia keletkezik és távozik, ami kellemetlen szagú, büdössé válhat tőle a komposzt; míg, ha a szén van túlsúlyban, szén-dioxid formájában távozik, kevesebb humusz fog képződni. Azonban viszonylag egyszerűen el tudod kerülni ezeket a folyamatokat azáltal, hogy figyeled a komposzt állapotát és hogy mi kerül bele. A komposztba kerülő szerves anyagokat nitrogénben gazdag „zöld” és szénben gazdag „barna” összetevőkre oszthatjuk. Ha a komposzt büdösödik, nitrogén túlsúly van, ha nem halad az érés, a szén került túlsúlyba. Ezekben az esetekben adj a komposzthoz az ellenkező típusból, és keverd össze!

Zöld összetevők

Magas bennük a nitrogéntartalom, jellemző rájuk, hogy gyorsan rothadásnak indulnak.

  • gyümölcs- és zöldségmaradványok (héj, magház, levél- minden olyan rész, amit nem használsz fel). A citrusfélék héja is belekerülhet. A héjon található gombaölőszerek lassítják a lebontásukat, ezért nem ajánlott nagy mennyiségben a komposztba kerülésük. De az időnként keletkező néhány narancs-, mandarin-, citromhéj mehet bele.
  • kávézacc
  • teafű
  • szobanövények elszáradt levele, kiszáradt szobanövények akár földdel együtt
  • fűnyesedék, gyomok, sövény

Barna összetevők

Magas széntartalommal rendelkeznek, ilyenek például a különböző fa eredetű anyagok.

  • avar (dió, akác- és tűlevél is, de mértékkel)
  • szalma
  • faforgács, fűrészpor (ezeket használhatod mulcsolásra is)
  • növények szára, vékony gallyak, ágak összevágva, összeaprítva
  • papír, kartonpapír
  • tojáshéj (apróra összetörve)
  • növényi alapanyagból készült, elhasználódott eszközök (pamut törlőkendő, 100% pamut vatta [figyeld az összetevőket, szokták műszállal keverni vagy tisztán műszál], fogkefe, fa fésű, méhviaszos kendő, textil zsebkendő, …) Fontos, hogy üveg, fém és műanyagmentes legyen. Ha tartalmaz ilyen részeket, pl. a fogkefe feje, vagy a pamut ruhák varrásához használt műszálas cérna, ezeket távolítsd el, mielőtt a komposztba teszed)
  • teafilter, ha teljesen biztos vagy abban, hogy tisztán papír filter. Számos teafilter ugyanis, noha papírnak tűnik, műanyagot tartalmaz, ami nem bomlik le.
  • haj, szőr

Mi ne kerüljön a komposztba

  • főtt ételmaradék
  • nyers vagy főtt hús, hal
  • csont
  • olaj, zsír
  • üveg
  • fém
  • műanyag
  • húsevő állatok alma (macskaalom, kutyaürülék- a kórokozók elszaporodása miatt)
  • cigarettacsikk
  • vegyszer, gyógyszer
  • állati tetem

Komposztáló építése a kertben

Kedvet kaptál a komposztáláshoz? Akkor első lépésként olvass utána több helyen is, szerezz minél több elméleti ismeretet, tájékozódj!

Hely

Ezt követően válassz ki a kertben egy olyan kis területet, ahol a komposztáló lesz. Lehetőleg félárnyékos, árnyékos helyett keress, ahol a talaj lesz a komposztáló alja. (Lehet beton aljon is komposztálni, de ekkor az indításhoz érésben levő komposztot kell használnod, amiben jelen vannak a komposztálást végző giliszták és mikrobák) A barkács- és kertészeti üzletekben már készen is beszerezhetőek komposztáló ládák, de otthoni barkácsolással sem nehéz elkészíteni. Ehhez kezdésnek keress egy vagy két 1-1,5*1-1,5 méteres területet olyan helyen, ahova nem akarsz semmit ültetni, nem fog senkit zavarni a komposztáló jelenléte, viszont könnyen megközelíthető.

Alapanyagok

Különböző anyagokból készíthetsz tárolót, de ez csak a kert rendezettségéhez járul hozzá, magához a komposztálás folyamatához nem szükséges. Ha nem foglalkozol az építéssel, igazából a kijelölt helyre kis halmot létrehozva elkezdheted kiszórni a komposztálandó anyagokat, majd idővel újabb halmot indíthatsz, a másikat pedig hagyod érni. A tároló építéséhez használhatsz fát, követ, fa vagy műanyag raklapokat, dróthálót, téglát. Maga a tároló 4 falból, melynek egyik oldala mozgatható, és tetszés szerint egy tetőből áll. A mozgatható oldal a komposzt forgatása és kitermelése miatt szükséges, megkönnyíti a dolgod. Az oldalakat úgy kell kialakítani, hogy legyenek rajta rések, hézagok, ahol tud szellőzni, oxigénhez jutni az érő komposzt, viszont ezek a hézagok ne legyenek túl nagyok, különben kihullik a szerves anyag. Próbálj olyan anyagokat használni a komposztáló építéséhez, amik már eleve vannak otthon, vagy használtan be tudod szerezni. Azzal mindenképpen számolj, hogy a legtöbb anyag idővel elöregszik, elhasználódik, néhány év múlva újra kell majd építened.

Az érő komposzt gondozása

Amire szükséged lesz: gyűjtőedény a konyhában, metszőolló, vasvilla, lapát.

Rétegezés

A komposztálandó anyagokat rétegezd folyamatosan egymásra, kezdésnek barna összetevőket helyezz le, ezt követően jöhet a zöld, majd igyekezz a barna-zöld-barna-zöld összetevők elvet követni, időnként földet is helyezhetsz a rétegek közé. Ez segíti a komposztálást és az esetleg keletkező szagokat is megköti. A barna rész biztosítja a szellőzést és a szenet, a zöld rész pedig a nedvességet és a nitrogént. A komposzt az érés során elkezd összeesni, tömörödni, ekkor szükséges a szellőztetés.

Szellőztetés

A komposztáláshoz oxigén szükséges, egy aerob folyamat. Amikor az érő komposzt összeesik, tömörödik, kiszorul belőle a levegő, az oxigénmentes belső részben pedig megindul a rothadás. Hogy ezt elkerüld és biztosítsd a megfelelő oxigénmennyiséget, a komposztálót eleve érdemes úgy megépíteni, hogy legyenek az oldalán rések, ahol tud szellőzni. A komposztba időnként gallyakat helyezve szintén szellősebb lesz a komposzt. Azonban még így is 6-8-12 hetente (attól függően mennyi szerves anyag került bele, és mennyire esett össze) szükséges a komposztot átforgatni. Ehhez egy vasvillára lesz szükséged, amivel átforgatod, összekevered a komposztod. Ha nem forgatod át a komposztot, nagyon összetömörödik, kiszorul az oxigén és nem fog bejutni a halom belsejébe. Az oxigénmentes, anaerob környezetben elkezdődik a rothadás, ami egyrészt kellemetlen szaggal jár, másrészt nem fog értékes humusz képződni.

Nedvesítés

Ha a komposzt túl száraz, eleve nem indul be vagy elhúzódik, leáll a komposztálódás. A mikrobák nem tudnak működni alacsony nedvességtartalomnál, hiszen számukra is szükség van vízre. Ha viszont túl sok vizet kap a komposzt, nem lesz megfelelő az oxigén-ellátottság, elindul a rothadás. Hogy ezeket elkerüld, érdemes árnyékos helyen kialakítani a komposztálót, így nem fog könnyen kiszáradni. Ha hosszú ideig nem esik az eső, akkor időnként locsold meg a komposztot, hogy ne száradjon ki. Hazánkban az eső okozta túlzott mennyiségű víz nem jellemző, viszont a komposztáló fölé tetőt is építhetsz. Ilyenkor azonban locsolással neked kell biztosítani a komposzt nedvességét.

C:N arány

A C:N arányra eltérő adatok érhetőek el, egyes források alapján 25:1, mások 30:1 arányt javasolnak. Az azonban mindenképpen fontos, hogy a „barna” összetevők, melyek szénforrásban gazdagok, nagyobb mennyiségben legyenek. Ha úgy érzed, a komposztod büdösödik, akkor a nitrogén van túlsúlyban, ilyenkor helyezz „barna” összetevőket a komposztba, és forgasd át. Ha a komposztod nem esik össze, nem halad az érés, akkor a szén van túlsúlyban, adj hozzá “zöld” összetevőket, és forgasd át.

Mennyiség

A komposztálóba kb. 1-1,5 méter magasságig halmozd a komposztálandó anyagot. Ezt követően érdemes új halmot indítani, a másikat pedig érni hagyni, szellőztetni, amíg el nem készül a tápanyagban dús érett komposzt.

Mikor készült el a komposzt?

A komposzt beéréséhez átlagosan 9-12 hónap szükséges. 3 hónap után már friss komposztod van, ez azonban még nem stabil szerkezetű, és a növények fejlődése szempontjából káros anyagokat tartalmaz, további érésre van szüksége. Az érett komposzt sötét színű, morzsálódik, eső áztatta föld illata van; átrostálás után felhasználhatjuk, ami a rostán fennmarad, mehet vissza a komposztálóba. Az érett komposztot széthordhatjuk a gyümölcsfák köré, a zöldségeskertbe, szobanövények ültetőföldjét gazdagíthatjuk vele.

Komposztálás, ha nincs kerted

Azért, mert nincs saját kerted, ahol komposztálót építs, még nem kell a szerves hulladékot a kommunális kukába dobni. Közös kerttel rendelkező társasházban élők egyeztetve a többi lakóval, építhetnek a közös kertben komposztálót, amit utána a lakók közösen tudnak használni. Vannak olyan városok is, ahol külön gyűjtik a komposztálható szemetet. Egy másik lehetőség, ha keresel olyan rokont, ismerőst, aki komposztál, és szívesen átveszi tőled. A közösségi kertekben is szokott lenni komposztáló, ahova le tudod vinni/ átveszik tőled. Nézz szét a ShareWaste oldalon, ahol találhatsz átvevőhelyeket. Ha egyik sem működő megoldás, lehet lakásban, erkélyen tartható gilisztakomposztálót is készíteni, venni. Ennek elkészítéséhez számos leírást találsz az interneten.

Add át, vedd át a ShareWaste-en!

Ha úgy érzed, más háztartások komposztálható hulladékára is van kapacitásod, nagyobb kerted van, kertészetet vezetsz, ahol fel tudod használni az érett komposztot, ajánld fel másoknak, hogy átveszed a konyhai hulladékot tőlük.
Ha nincs kerted, ha nem tudsz vagy valamiért nem szeretnél komposztálni, keress olyat, aki szívesen átveszi.
És hogy a két érdek találkozzon, használd a ShareWaste oldalt és appot! Pillanatok alatt lehet regisztrálni, megadhatod, hogy milyen céllal (adni/átvenni) szeretnél jelen lenni, és már használhatod is. A legszuperebb, hogy már Magyarországról is sokan csatlakoztak, számos átvevőhely érhető el-magánszemélyek és cégek- nem csak Budapesten!

Zöld Szokások tipp

Ültess a komposztáló fix oldalai mellé virágokat! Így “elrejtheted” a komposztálót, lesznek virágaid, amivel támogatod a beporzó rovarokat.

A komposztáló fix oldalainak aljában alakíts ki a sünök számára búvóhelyet.

“A komposztálás a természet általi újrahasznosítás, mely során a felesleges organikus anyagok lebomlanak, míg a tápanyagok visszakerülnek a földbe.” (Bea Johnson- Zero Waste otthon)

Ne dobd ki a konyhai szerves hulladékot a kommunális szemetesbe, értékes hulladék, amit kár lenne veszni hagyni! A komposztálás remek megoldás, vágj bele Te is!

Zöld Szokások Csapata