Palántanevelés lépésről lépésre kezdő kertészeknek

A palántanevelés során szabályozott körülmények között, több héten keresztül neveljük a növényeket azzal a céllal, hogy termesztett zöldségnövényeinkből szabadföldbe egy már fejlettebb növényt, palántát ültessünk. Ezzel a módszerrel előrébb hozható és meghosszabbítható a termésképzés ideje szemben azzal, mintha közvetlenül helyre vetnénk a magokat. Ez különösen a hosszú tenyészidejű növények esetén fontos, melyek hazánk klímáján helyrevetéssel nem vagy csak kis mennyiségű termést tudnának beérlelni az őszi fagyokig. Helyrevetés esetén a magokat egyből a végső helyükre szórjuk, ahol a betakarításig fognak fejlődni, míg a palántákat először zárt helyen, optimális körülmények között neveljük, mielőtt állandó helyükre ültetnénk. A palántaneveléssel akár több héttel korábbra hozhatjuk a termésképződés idejét, mely ajánlott a paradicsom, paprika, padlizsán, fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, dinnye esetén, de előnyt jelenthet uborka, cukkini, patisszon és egyéb tökfélék termesztésekor is.

A palántanevelést már akkor elkezdhetjük, amikor a kinti körülmények még nem alkalmasak a fagyérzékeny, melegigényes növény szabadföldi vetésére, ültetésére. Mire április-májusra a külső környezeti tényezők megfelelőek lesznek a növény számára, már egy fejlett, erős palántát ültethetünk a földbe, ezzel jó néhány hétnyi előnyre tehetünk szert, szemben azzal, mintha még csak akkor vetnénk el a magokat szabadföldbe. Ez elsősorban a hosszú tenyészidejű növények esetén fontos, mint a paradicsom, paprika, mivel így megnövelhető a termőidőszak.

Üzemi körülmények között a palántanevelés során a fejlődő növény állapotának megfelelően folyamatosan állítják a hőmérsékletet, páratartalmat, biztosítják számukra a megfelelő megvilágítást, és szellőztetést. Noha otthon ennyire precízen nem tudjuk beállítani a körülményeket, kis odafigyeléssel a lakásban is lehet palántákat nevelni.

Miért érdemes magadnak nevelni?

Ha a saját veteményesedből jó minőségű és bő termést szeretnél szüretelni, annak az első feltétele a jó minőségű, erős palánta. Noha igényel némi munkát és odafigyelést a palánták nevelése, nem bonyolult feladat, anyagilag pedig sokkal jobban megéri, mint megvásárolni őket. Gyakran 1 csomag vetőmag ugyanannyiba kerül, mint 1-2 darab palánta, a fémzárolt csomagban pedig sokszor annyi mag van, hogy akár 2-3 évre is biztosítja a vetőmagszükségletet. Mivel a magok csírázási ideje akár 2-4 év is lehet, igazán megéri befektetni és magadnak nevelni a palántákat, ez a legolcsóbb módszer. 

A siker 3 titka

• jó minőségű vetőmag
• jó minőségű palántaföld
• megfelelő nedvesség, hőmérséklet, és fény biztosítása

Palántanevelés szakaszai

• csírázás: ez a magvetéssel indul, és a magok csírázásáig tart. Időtartama a növénytől és a környezeti körülményektől függ.
• sziklevelek fejlődése
• első lomblevelek megjelenése
• palánták fejlődése
• palánták edzése, kiültetése

Mikor ültesd el a magokat?

A palántanevelésre szánt magok elültetésének idejét a kiültetéstől visszaszámolva tudjuk meghatározni.  Növénytől függően 4-12 hét a palántanevelés, például a közkedvelt paradicsom esetén a palántanevelést a kiültetés előtt 8 héttel ajánlott elkezdeni. Ennek ismeretében könnyen vissza lehet számolni, hogy ha a paradicsom, paprika, padlizsán ajánlott kiültetése május második felére, a fagyos szentek után tehető, akkor ezek palántanevelésének kezdete február végén, március első felében ajánlott. Ez azonban csak egy példa, növényfüggő, hogy mennyi idő szükséges a palánta kifejlődéséhez és mikor ültethető ki. Fejes káposzta esetén például elég 6 hét a palánta kifejlődéséhez, melyeket április második felétől ültethetünk. Az egész folyamat függ a csírázás megindulásától és a növekedéstől, melyeket jelentősen befolyásolnak a nevelés körülményei.

Amire szükséged lesz

Veteményeskert terve, vetőmagok, ültetőedények, palántaföld, jelölőtábla és filctoll (ha feliratozható az ültetőedény, jelölőtábla nem kell), ecet és víz az ültetőedények elmosásához, fertőtlenítéséhez.

Vetőmag

A veteményeskertet érdemes még január- február folyamán alaposan megtervezni, hogy tisztában legyél, milyen növényeket szeretnél ültetni, hova fognak kerülni, melyeket lehet helyre vetni, melyekből lesz szükség palántákra. Mindkét esetben megéri befektetni és jó minőségű vetőmagot beszerezni. Fontos a tasakon szereplő lejárati idő figyelembe vétele is. A magok öregedésével csökken a csírázási képességük, ezért a lejárt magok rosszul vagy egyáltalán nem kelnek ki. Növényenként eltérő, hogy a magok mennyi ideig tartják meg csírázóképességüket, van, ahol csak 1-2 év, mások akár 4-5 évig is. Ha vásárláskor F1 hibriddel találkozol, azokról érdemes tudnod, hogy az ezekből fejlődő növények nagy terméshozamúak, a termések egyenlő méretűek, közel egyszerre érnek. F1 növény terméséből azonban nem ajánlott magunknak magokat gyűjteni, mert a magokban ezek az előnyös tulajdonságok nem egyformán öröklődnek, a következő évben ezekből fejlődő növények nem fogják az előző évi eredményeket hozni. Amivel még találkozhatsz, azok az úgynevezett csávázott magok, melyeket gombaölő szerekkel kezeltek, hogy csírázásuk során ellenálljanak a gombabetegségeknek. Azt mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ezeknek a vegyszereknek a kis mennyiségű jelenléte gondot okoz-e számára. Ha igen, válaszd a kezeletlen vagy bio minősítésű vetőmagokat.

Palántaföld kiválasztása

A megfelelő föld használata szintén fontos a palántanevelés során. Ezeknek a szempontoknak kell érvényesülnie:

• semleges kémhatás
• jó víztartó képesség
• laza szerkezet
• tápanyagban dús
• kórokozóktól, kártevőktől mentes

A palántanevelő közeg akkor lesz jó, ha semleges kémhatású, a savanyú vagy lúgos talaj kedvezőtlen a csíranövények fejlődésére, levegős, jól tartja a nedvességet és a hőt, mentes a kórokozóktól. Kezdő kertészeknek a palántaneveléshez ajánlott készen kapható palántaföldet beszerezni, mely lazább szerkezetű, mint a hagyományos virágföld, ezt a fejlődő gyökerek könnyedén behálózzák. Később akár megpróbálkozhatsz saját palántaföld készítésével is.

Kapható úgynevezett tőzegkorong is, mely kifejezetten palántanevelésre, dugványok gyökereztetésére alkalmas. Ezeket vízbe kell áztatni, miután megszívták magukat henger alakúra emelkednek, ebbe ültethető a mag, később pedig ezzel együtt ültethető tovább a palánta.

Mibe ültess

• szaporítóláda: alul lyukacsos. Ezek kis méretű rekeszekkel rendelkeznek, melyek gyorsan kiszáradnak, ezért fontos folyamatosan figyelni és pótolni a nedvességet, nehogy kiszáradjon és elhaljon a csírázásnak indult mag. Az első lomblevelek megjelenése után a magoncokat ebből át kell helyezni, tűzdelni nagyobb cserepekbe, tejfölös dobozokba.
• kisebb cserép
• tejfölös/joghurtos doboz: mindig lyukasszuk ki a dobozok alját, hogy a felesleges víz el tudjon folyni
• tőzeghenger: ebbe csak 1-2 magot ültess
• kókuszrost tégla

A palántanevelésre szánt edényeket használat előtt fertőtlenítsd, például 15 percig 10%-os ecetbe áztatással. Az ecet tökéletes fertőtlenítő hatású, és környezetkímélő, szemben a hipóval. Az ültető edényre vagy jelölőtáblára filctollal írd fel, milyen növényt, fajtát és mikor ültettél. Ez fontos a későbbi beazonosítás érdekében.

Ültetés

A kiválasztott ültetőedényt ¾ részig töltsd meg palántafölddel, öntözd meg. Az ujjaddal, hurkapálcával, vagy egy ceruzával készíts a földbe kis mélyedést úgy, hogy takarás után a mag átmérőjének 2-3-szorosa legyen a takaróföld vastagsága. Kisebb magok esetén ez fél-1 cm, nagyobbak esetén 1-3 cm. Ebbe a kis mélyedésbe szórj 2-3 magot, majd takard a palántafölddel vagy kertészeti perlittel. A bazsalikom, zeller, bojtocska, ternye, nebáncsvirág, petúnia, és oroszlánszáj magjai fényre csíráznak, nekik nem kell mélyedést készíteni, csak szórd a talaj felszínére a magokat és ne takard be őket. Miután megjelentek a szikleveles állapotú növények, tűzdeléssel ritkíthatod őket.

Hőmérséklet

A palánták a fejlődésük során eltérő hőigénnyel rendelkeznek. A csírázás magasabb hőmérsékletet igényel, mely a különböző növények esetén eltérő. Vannak növények, melyek akár 14-16 °C-on csírázásnak indulnak, számos növény 20 °C feletti, míg a paprika, padlizsán, bazsalikom 28 °C-os hőmérsékletet igényel. A melegigényes növényeket a csírázás ideje alatt tartsd a fűtőtest közelében vagy palántanevelőben, figyelve a talaj nedvességére, később ezeknek is megfelel a szobahőmérséklet a fűtőtesttől távolabb. A csírázás idejére, a sziklevelek megjelenéséig ajánlott letakarni az edényeket egy műanyag vagy üveg lappal, fóliával, amit naponta le kell venni, hogy szellőzhessen a föld. Szikleves állapotban alacsonyabb hőmérsékletet, majd a lomblevek fejlődése ismét magasabb hőmérsékletet kíván.

Nedvesség

Hasonlóan a hőmérséklethez, a nedvességigény is eltérő a palántanevelés ideje alatt. Az ültetőedény alja legyen mindig lyukas, hogy a felesleges víz távozhasson, a pangó víz rothadáshoz vezet. Az első sziklevelek megjelenéséig a talaj mindig legyen nedves, de ne álljon benne a víz. A nedvességet biztosíthatod alulról öntözéssel vagy egy spriccelő segítségével. Ezek a módszerek azért jobbak, mint a fentről öntözés, mert elkerülhető a mag vagy csíra kimosása a talajból. A talaj nedvességtartalma kritikus a palántanevelés szempontjából. A kis mag ugyanis rendelkezik a csírázáshoz, sziklevelek fejlesztéséhez szükséges tápanyagokkal, azonban, ha a csírázás és sziklevelek fejlődése során a talaj kiszárad, az könnyen és gyorsan a csíranövény halálát okozhatja. Az elültetett magokat nem kell tápoldatozni, a mag tartalmazza az összes anyagot, amire a csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez szüksége van a növénynek.  A sziklevelek megjelenése után csökkenteni kell az öntözést, a túl sok nedvesség a palánta megnyúlását eredményezheti. A lomblevelek megjelenésével lehet emelni az öntözésen, ugyanis a levelek párologtatása következtében több vizet igényel a növény. Ha a talaj kiszárad, jelentősen visszavetheti a palánta fejlődését, akár teljesen el is halhat.         

Fény

Maga a csírázás folyamata nem igényel fényt, ebben az időszakban akár sötét helyen is tarthatod a palántanevelő edényt, azonban a sziklevelek megjelenését követően világos helyen kell tovább nevelni a palántákat. Ez lehet például az ablakpárkány. Az egyenletes fejlődés érdekében naponta- kétnaponta forgass az edényen, hogy elkerüld a palánták fény felé történő megnyúlását. A túl sötét helyen nevelt palánták megnyúlnak, vékonyak lesznek, nem megfelelően fejlődnek, fogékonyak lesznek a betegségekre.

Szikleveles állapot

Amikor megjelennek a kis magoncok, kétszikűeknél kialakul a 2 szikleveles állapot, távolítsd el az üveg, műanyag takarást, ha volt, erre nem lesz tovább szükség. Helyezd hűvösebb helyre az ültetőedényt mert a növénykék megnyúlását eredményezheti a túl meleg. A talaj legyen továbbra is nedves, de csökkentve a locsolást, ilyenkor kevesebb víz szükséges, a túl sok víz szintén megnyúlást eredményez. Felülről locsoláskor a víz csak a földet érje, a magoncokra ne kerüljön. Olyan helyre helyezd az edényeket, ahol bőven kapnak fényt a növénykék, ugyanis a fényhiány szintén megnyúlást eredményez.

Tűzdelés vagy pikírozás

A sziklevelek megjelenése után azokat a magoncokat, melyek túl sűrűn helyezkednek el, a leveleik már összeérnek, szét kell egymástól ültetni, tűzdelni, más néven pikírozni kell. Ezt jellemzően a paradicsom, paprika, padlizsán, káposztafélék, és zeller esetén kell elvégezni két szikleveles állapotban. Erre azért van szükség, mert a sűrűn elhelyezkedő növénykék elnyomják egymást, vagy megnyúlnak, idővel a gyökereik sem tudnak tovább növekedni, leáll a palánták fejlődése. A tűzdeléshez készítsd elő az új edényeket palántafölddel megtöltve, mélyedéseket kialakítva bennük, ahova az új kis növényeket tudod majd ültetni. Nedvesítsd meg a kikelt növények földjét, majd egy fa lapocska segítségével a gyökeret megemelve, a szikleveleknél fogva óvatosan emelj ki egy növényt. Helyezd át az új helyére, figyelve, hogy se a gyökér, se a szár ne sérüljön, majd fedd be földdel a gyökereket. Egyes növényeket, mint például a paprika, lehet többször is át kell ültetni a kiültetés előtt, mert kinövi az edényét. Ha elmarad az átültetés, a palánta fejlődése lelassul, akár teljesen le is áll.  

Kiültetésig

A fejlődő palántákat kiültetésig rendszeresen öntözd, hogy ne száradjon ki a földjük. Helyezd minél világosabb helyre, hogy sok fényt kapjanak; a hőmérséklet legyen közel állandó. A palánták szárának erősödését érheted el, ha 1-2 naponta szélhatást imitálva óvatosan légmozgást keltesz körülöttük, vagy megrázod, megütögeted az edényeket.

Kiültetés

A legtöbb palánta 3-4 lombleveles állapotban alkalmas a kiültetésre, melyet kiültetés előtt 1 héttel fokozatosan szoktatni kell a kinti hő-, fény- és páraviszonyokhoz. A fiatal növény számára hatalmas, akár végzetes sokkhatás lehet, ha az egyenlő hőmérsékleten tartott, széltől és erős napsütéstől védett lakásból hirtelen kikerül a szabadba, ahol hőmérséklet-ingadozással és erős napsugárzással találkozik. A külső körülményekhez szoktatáshoz először csak rövid időre vidd ki a palántákat árnyékos, szélvédett helyre, majd folyamatosan növeld a kint töltött időt, illetve a naphoz szoktatást, végül már éjszakára is hagyd kint őket. A külső körülményekhez szoktatás során csökkentsd az öntözővíz mennyiségét is. Amikor eljött a kiültetés ideje, készítsd elő az ültetőgödröt, óvatosan emeld ki a palántát, a gyökér megsértése nélkül, majd helyezd a mélyedésbe, takard be földdel és locsold meg alaposan. A kabakosok (uborka, cukkini, patisszon, tök, dinnye) igen érzékenyek az átültetésre, különösen óvatosan bánj velük.

Próbáltam, de nem sikerült, mi lehet a gond?

A palántanevelés során a következők szoktak gondot okozni:

• túl korán vagy későn kezdődött el a palántanevelés
• túl alacsony hőmérséklet, ahol nem indul el a magok csírázása
• a csírázás megindulását követően kiszárad a talaj vagy épp ellenkezőleg, túl sok nedvességet kap
• a szikleves állapotú magoncok túl meleg helyen vannak, megnyúlnak
• fényszegény helyen vannak a palánták, megnyúlnak
• gombás betegségek ütik fel a fejüket és például palántadőlést okoznak. Ilyenkor a szikleveles állapotú növények szára a talajnál elvékonyodik, a növényke elfekszik a talajon. Ez elkerülhető, ha mindig fertőtlenített edényeket és kórokozótól mentes palántaföldet használsz az ültetéshez.

Eredményes palántanevelést és bő termést!