Leírás

Makói fehér vöröshagyma dughagyma, tavaszi ültetésre. A Makói fehér a Makói vöröshagyma (Allium cepa) fehér héjú változata, dughagymáról könnyen nevelhető, középidős tenyészidejű fajta. A makói hagymákra jellemzően magasabb szárazanyag-tartalmú, ezért az íze erőteljesebb, és megfelelő beérés-szárítás után hosszabb ideig eltartható. Hagymája gömbölyű, húsa világos, állaga keményebb, konyhai feldolgozásnál jól viselkedik (nem „esik szét” azonnal).

A fehér hagyma ízvilága általában csípősebb, „harapósabb”, mint sok édesebb vöröshagyma-típusé – cserébe nagyon jól ad karaktert leveseknek, pörkölteknek, sülteknek, savanyúságnak. Ez a fajta akkor lesz igazán hálás, ha napos helyre, laza talajba kerül, és a fejlődés elején megkapja az egyenletes vizet.

Miért ültess belőle?

• Dughagymáról gyorsan és egyenletesen fejlődik.
• Makói típus: magasabb szárazanyag-tartalom, karakteres íz.
• Csípős, erőteljes hagymaíz a konyhába.
• Jó tárolhatóság megfelelő beérés és szárítás mellett.
• Termőképessége a klasszikus makói vöröshagymáéval összemérhető.

Vetési információk

• Vetés ideje: március vége–április, amikor a talaj már megmunkálható, 8–10 °C feletti talajhőmérsékletnél
• Vetésmélység: kb. 3–5 cm, a hagyma csúcsa éppen a talajszint alatt legyen
• Sortáv: 25–30 cm
• Tőtáv: 8–10 cm

Termesztési igények

• Fény: napos fekvés.
• Hőmérséklet: tavaszi indulás után a mérsékelt nyári melegben fejlődik ki a legszebben, a túlzott hőséget nem igényli.
• Víz: a kezdeti fejlődéshez egyenletes vízellátás kell, a tenyészidő vége felé fokozatosan csökkenthető az öntözés.
• Talaj: laza szerkezetű, jó vízáteresztő talaj.
• Tápanyagigény: közepes (komposzttal javított talajban nagyon szépen teljesít).

Gondozás

• Tartsd gyommentesen, mert a hagyma nem szereti a konkurenciát.
• Öntözd inkább ritkábban, de alaposan, és a beérés idején ne „locsold túl”, hogy a fejek jól be tudjanak száradni.

Növénytársítás

• Jó szomszédok: sárgarépa, salátafélék, spenót, retek, cékla
• Rossz szomszédok: hüvelyesek (bab, borsó), káposztafélék

Kártevők, betegségek

• Gyakori kártevők:
  • Hagymalégy – lárvái a hagyma belsejében károsítanak.
  • Tripszek – száraz, meleg időben jelenhetnek meg.
  • Talajlakó kártevők – főként gyomos, elhanyagolt területen.
• Előforduló betegségek: 
  • Peronoszpóra – hűvös, nedves időben.
  • Botritisz (szürkepenész) – túl sűrű állományban.
  • Hagymarothadás – rossz vízelvezetésű talajban.

• Megelőzés

  • vetésforgó betartása
  • laza, jó vízáteresztő talaj
  • nem túl sűrű ültetés
  • egészséges dughagyma használata
  • betakarítás utáni alapos szárítás

Szüret

• Zöldhagymának május elejétől szedhető (fiatalon, fejképzés előtt).
• Főzőhagymának fejlettebb állapotban június–júliusban.
• Téli tárolásra akkor ideális felszedni, amikor a zöld szár elszáradt és lefeküdt.

Felhasználás

• erőteljes, csípősebb íze miatt kiváló alapnak pörköltekhez, ragukhoz, levesekhez
• sütve, karamellizálva húsok mellé
• savanyúságnak, ecetes hagymának
• konyhai „mindennapos” hagymának, ha szereted a karakteres ízeket

Praktika

Ha zöldhagymának is szeretnél belőle, ültess egy rövid sort kicsit sűrűbben, és onnan szedd folyamatosan – a többi sort hagyd beérni tárolós hagymának.

Miért érdemes vöröshagymát fogyasztani? 

A vöröshagyma sokoldalú alapanyag, amely nyersen és hőkezelve is értékes része az étrendnek.
Nyersen fogyasztva megőrzi magasabb C-vitamin-tartalmát, míg főzve és sütve is fontos rost- és ásványianyag-forrás marad.

• természetes módon alacsony kalóriatartalmú
• rostban gazdag, támogatja az emésztést
• nyersen fogyasztva magasabb C-vitamin-tartalommal bír
• ásványi anyagokat tartalmaz (kálium, kalcium, magnézium, foszfor)
• főzve is megőrzi jellegzetes ízét, amely az ételek alapját adja

Származás