Leírás
Makói fehér vöröshagyma dughagyma, tavaszi ültetésre. A Makói fehér a Makói vöröshagyma (Allium cepa) fehér héjú változata, dughagymáról könnyen nevelhető, középidős tenyészidejű fajta. A makói hagymákra jellemzően magasabb szárazanyag-tartalmú, ezért az íze erőteljesebb, és megfelelő beérés-szárítás után hosszabb ideig eltartható. Hagymája gömbölyű, húsa világos, állaga keményebb, konyhai feldolgozásnál jól viselkedik (nem „esik szét” azonnal).
A fehér hagyma ízvilága általában csípősebb, „harapósabb”, mint sok édesebb vöröshagyma-típusé – cserébe nagyon jól ad karaktert leveseknek, pörkölteknek, sülteknek, savanyúságnak. Ez a fajta akkor lesz igazán hálás, ha napos helyre, laza talajba kerül, és a fejlődés elején megkapja az egyenletes vizet.
Miért ültess belőle?
- Dughagymáról gyorsan és egyenletesen fejlődik.
- Makói típus: magasabb szárazanyag-tartalom, karakteres íz.
- Csípős, erőteljes hagymaíz a konyhába.
- Jó tárolhatóság megfelelő beérés és szárítás mellett.
- Termőképessége a klasszikus makói vöröshagymáéval összemérhető.
Vetési információk
- Vetés ideje: március vége–április, amikor a talaj már megmunkálható, 8–10 °C feletti talajhőmérsékletnél
- Vetésmélység: kb. 3–5 cm, a hagyma csúcsa éppen a talajszint alatt legyen
- Sortáv: 25–30 cm
- Tőtáv: 8–10 cm
Termesztési igények
- Fény: napos fekvés.
- Hőmérséklet: tavaszi indulás után a mérsékelt nyári melegben fejlődik ki a legszebben, a túlzott hőséget nem igényli.
- Víz: a kezdeti fejlődéshez egyenletes vízellátás kell, a tenyészidő vége felé fokozatosan csökkenthető az öntözés.
- Talaj: laza szerkezetű, jó vízáteresztő talaj.
- Tápanyagigény: közepes (komposzttal javított talajban nagyon szépen teljesít).
Gondozás
- Tartsd gyommentesen, mert a hagyma nem szereti a konkurenciát.
- Öntözd inkább ritkábban, de alaposan, és a beérés idején ne „locsold túl”, hogy a fejek jól be tudjanak száradni.
Növénytársítás
- Jó szomszédok: sárgarépa, salátafélék, spenót, retek, cékla
- Rossz szomszédok: hüvelyesek (bab, borsó), káposztafélék
Kártevők, betegségek
- Gyakori kártevők:
- Hagymalégy – lárvái a hagyma belsejében károsítanak.
- Tripszek – száraz, meleg időben jelenhetnek meg.
- Talajlakó kártevők – főként gyomos, elhanyagolt területen.
- Előforduló betegségek:
- Peronoszpóra – hűvös, nedves időben.
- Botritisz (szürkepenész) – túl sűrű állományban.
- Hagymarothadás – rossz vízelvezetésű talajban.
-
Megelőzés
- vetésforgó betartása
- laza, jó vízáteresztő talaj
- nem túl sűrű ültetés
- egészséges dughagyma használata
- betakarítás utáni alapos szárítás
Szüret
- Zöldhagymának május elejétől szedhető (fiatalon, fejképzés előtt).
- Főzőhagymának fejlettebb állapotban június–júliusban.
- Téli tárolásra akkor ideális felszedni, amikor a zöld szár elszáradt és lefeküdt.
Felhasználás
- erőteljes, csípősebb íze miatt kiváló alapnak pörköltekhez, ragukhoz, levesekhez
- sütve, karamellizálva húsok mellé
- savanyúságnak, ecetes hagymának
- konyhai „mindennapos” hagymának, ha szereted a karakteres ízeket
Praktika
Ha zöldhagymának is szeretnél belőle, ültess egy rövid sort kicsit sűrűbben, és onnan szedd folyamatosan – a többi sort hagyd beérni tárolós hagymának.
Miért érdemes vöröshagymát fogyasztani?
A vöröshagyma sokoldalú alapanyag, amely nyersen és hőkezelve is értékes része az étrendnek.
Nyersen fogyasztva megőrzi magasabb C-vitamin-tartalmát, míg főzve és sütve is fontos rost- és ásványianyag-forrás marad.
- természetes módon alacsony kalóriatartalmú
- rostban gazdag, támogatja az emésztést
- nyersen fogyasztva magasabb C-vitamin-tartalommal bír
- ásványi anyagokat tartalmaz (kálium, kalcium, magnézium, foszfor)
- főzve is megőrzi jellegzetes ízét, amely az ételek alapját adja
