Leírás
Csombormenta vetőmag. A csombormenta (Mentha pulegium) egy aromás, évelő gyógynövény, amely a mentafélék családjába tartozik. Az alacsony, talajtakaró növekedésű növény finom illatával és apró lila virágaival a kert dísze és rovarűző hatása miatt is kedvelt. Azonban nemcsak a kertben, hanem a konyhában és a háztartásban is hasznos növény. Friss vagy szárított levelei sokoldalúan alkalmazhatók, felhasználható gyógynövényként, valamint ételek fűszerezésére is.
Kiszerelés:
A tasak 0,2 gramm vetőmagot tartalmaz.
Vetés:
Tavasszal, amikor a talaj már felmelegedett. A csírázási idő 10-15 nap, 15-20°C-on. Az ajánlott tőtávolság 20-30 cm.
Gondozás:
A csombormenta a napos vagy félárnyékos helyet, a nedves, de jó vízelvezetésű, humuszban gazdag talajt kedveli. Rendszeres öntözést igényel, de kerüljük a pangó vizet. Könnyen szaporodik, ezért időnként érdemes visszavágni. A növény 15-40 cm magas. A cserépben nevelt növényeknél ügyeljünk arra, hogy a növény ne száradjon ki teljesen, de a pangó vizet kerüljük, mert gyökerei könnyen rothadásnak indulhatnak. A kertbe ültetett példányokat tartsuk szemmel, mert gyorsan terjedhetnek, és könnyen elnyomhatják a szomszédos növényeket.
Felhasználás:
A csombormenta friss vagy szárított levelei sokoldalúan használhatók teákhoz, ételek fűszerezéséhez, illetve a nem kívánt rovarok távoltartására.
- Gyógyteaként: Emésztésjavító és nyugtató hatása miatt kiváló tea készíthető belőle.
- Fűszerként: Levelei intenzív aromájukkal levesek, szószok, húsételek és saláták ízesítésére alkalmasak.
- Rovarriasztóként: Illóolajának erős illata távol tartja a szúnyogokat, legyeket és más rovarokat. Használható szárított formában szekrényekben, vagy készíthető belőle házi illatosító tasak.
- Dísznövényként: Alacsony növekedése miatt kiváló talajtakaró, és bájos lila virágai vonzzák a beporzókat, például a méheket.
Érdekesség:
A csombormenta Európa déli és nyugati részein, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában őshonos, vadon termő növény, amelyet az ókorban már ismertek és használtak gyógyászati célokra, légúti panaszok, fejfájás és emésztési zavarok enyhítésére, valamint rovarriasztásra. A középkorban rovarriasztóként szórták a padlóra, hogy távol tartsák a bolhákat. A vadon termő növényt az idők során nemesítették, hogy intenzívebb aromával vagy dísznövényként népszerűbb változatait hozzák létre. Így ma már nemcsak a vad formájával, hanem nemesített változataival is találkozhatunk, amelyek például szebb virágzattal vagy jobb ellenálló képességgel bírnak. Magyarországon elsősorban termesztett formában van jelen, például fűszer- és gyógynövénykertekben.
