Ahhoz, hogy igazán megértsük a zero waste, vagyis hulladékmentes életmód jelentését, picit messziről kell elindulnunk. Maga a folyamat a fenntartható fejlődést segíti, és a téma kapcsán 2 fontos fogalmat kell tisztáznunk, a hulladék és a szemét fogalmát, melyeket sokan szinonimaként használnak, azonban van köztük némi különbség.
Hulladék alatt azokat a mindennapi élete során keletkező tárgyakat, anyagokat értjük, melyek a keletkezésük helyén feleslegessé, értéktelenné váltak, tulajdonosa meg akar tőlük szabadulni, azonban mások számára még felhasználhatók, vagy szelektíven gyűjtve (anyagfajtánként külön kezelve) másodlagos nyersanyagként szolgálnak. Mit is jelent ez? Ami neked felesleges kacat, szemét, másnak igazi kincs. Azért mert valami számodra már használhatatlan, nem jelenti azt, hogy más számára ne képviselne értéket. Például egy fafeldolgozó üzemben a nyesedék és fűrészpor hulladék, azonban mások számára a nyesedék fa felhasználható tűzifának, a fűrészpor pedig télen a jeges járda szórására. Egy boltban vásárolt befőtt kiürült üvege annak számára, aki nem szokott otthon befőzni, értéktelen, azonban ezt mások fel tudják otthon használni befőtt, lekvár készítéséhez, vagy szelektíven gyűjtve új üvegek önthetők belőle.
Szemét minden olyan hulladék, amit nem tudunk (például összetételéből adódóan élettartama végén nem tudunk tovább használni, nem tudjuk szelektíven gyűjteni, komposztálni) vagy nem akarunk tovább használni, és nem is próbálunk meg neki új felhasználási lehetőséget keresni, így a kommunális szemetesbe kerül. A szemét vagy a szemétégetőbe vagy lerakásra kerül, így a szemétként kezelt anyagok a gazdaság körforgásából kikerülnek; a lerakókban felhasználhatatlan, komposztálhatatlan, folyamatosan szaporodó és növekvő anyagtömeget képezve. A társadalom igénye az új termékek iránt pedig új nyersanyagok kinyerését és felhasználását idézi elő, csökkentve a jövő generációk számára felhasználható nyersanyagokat, csökkentve az élőlények életterét, esetenként szennyezve a környezetet. Látható, hogy sok esetben tőlünk függ, hogy egy adott tárgy szemét vagy hulladék lesz. Ez a felismerés nagyon sokat számít, ugyanis minden egyes ember tehet azért, hogy mennyi szemét keletkezik az élete folyamán, és a vásárlásai során milyen cégeket, vállalkozókat támogat. A keletkező hulladékok megfelelő kezelése pedig máris sokat jelent a környezet védelme szempontjából.
A hulladékok keletkezése lényegében egyidős az emberiséggel. Azonban amíg a természettel összhangban élt az ember, a keletkezett hulladék legnagyobb része újrahasznosult. A városok kialakulása, a fejlődés, az új anyagok felfedezése, használata következtében azonban idővel megjelent a hulladékkezelés problémája is. A középkorban a keletkező hulladékot az utcára dobálták az emberek, ezzel bűzös szeméttengert létrehozva maguk körül, saját városukban. A 19. században már szervezett szemétgyűjtés folyt, azonban az összegyűjtött szemetet válogatás nélkül a városon kívül helyezték el. Ez az úgynevezett első generációs hulladékkezelési módszer, ami során válogatás nélkül megy minden a szemétbe. A szelektív hulladékgyűjtés, vagyis bizonyos hulladékok külön gyűjtése, és nyersanyagként való újbóli felhasználása Londonban már az 1800-as évek elején elkezdődött. Hazánkban az 1960-as évektől terjedtek el a MÉH telepek, ahol pénzért a vasat, egyéb fémeket, papírt vették át. Napjainkra számos országban kialakították a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, gyűjtőszigeteket, otthoni szelektív szemeteskukákat helyeztek ki, ahova szelektíven gyűjthetjük a műanyag, papír, fém és üveghulladékot. A szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás a második generációs hulladékkezelési módszer. Azonban fontos kiemelni az egyéni felelősségvállalás szerepét, hogy valóban a szelektív kukába, vagy a kommunális szemetesbe kerülnek a szükségtelenné vált tárgyak. A szelektív hulladék feldolgozásával csökkenteni tudjuk az új nyersanyagok kinyerését és feldolgozását, így a jövő nemzedékek számára is biztosíthatóak ezek, valamint számos környezetkárosító anyag kibocsátása is csökkenthető. A szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás nagyon fontos szerepű, azonban nem minden anyag használható fel 100%-osan újra és újra, valamint ennek is magas energia és költségigénye van. Például ha minden nap papírzacskóba kérjük a kiflinket, amit utána szelektíven gyűjtünk, akkor a zacskókat ugyan újrahasznosítjuk, új papír termék készül belőle, de mennyi energia ezek összegyűjtése, feldolgozása, újbóli kiszállítása. Azonban, ha akár egy leselejtezett pólóból, függönyből készült mosható zsákba vásároljuk a napi kiflit, nem lesz szükség a papírzacskóra, a szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás is csökken, összességében kevesebb energiára lesz szükség. Ezen gondolatmenetet követve jutunk el a „zero waste” vagy hulladékmentes modellhez, és a harmadik generációs hulladékkezelési módszerhez. A „zero waste”, „nulla hulladék” célja úgy kialakítani az életmódunkat, hogy ne keletkezzen szemét, a használati eszközöket úgy tervezni és megválasztani, hogy nagyon hosszú időn keresztül, akár egy életen át lehessen őket használni, sőt, a következő generációk számára is alkalmasak legyenek, élettartamuk végén pedig újrahasználhatóak, újrahasznosíthatóak legyenek. Gondolj csak azokra az öntöttvas húsdarálókra, paradicsom passzírozókra, amelyek már 40-50 évesek, talán még a nagyszülők használták, és ha megfelelően voltak kezelve, tárolva, még a mai napig használhatóak. A zero waste életmód során nem az a fő cél, hogy szelektíven gyűjtsük a keletkező hulladékot, az elsődleges cél a hulladék keletkezésének megakadályozása, megszüntetése, minimálisra csökkentése; ha pedig keletkezik, az lehetőség szerint legyen újrahasználva, végső esetben szelektíven gyűjtve. Ma már a tökéletesen hulladékmentes, szemétmentes élet elérése nagyon nehéz, a hulladékmentes életmód sem arról szól, hogy teljesen nulla legyen a szeméttermelésünk. Sokkal inkább arról, hogy odafigyeléssel, tervezéssel minimálisra csökkentsük a szeméttermelésünk. Sokan úgy vélik, a hulladékmentes életmód lemondásokkal jár és sokba kerül. Vannak dolgok, amikről valóban le kell mondani, át kell alakítani. Ezek azonban sok esetben extra kényelmi megoldások elhagyását jelentik, például mosható kendők használatát az egyszer használatos papírtörlők helyett. Ezek a hulladékcsökkentő új dolgok azonban kis lépésekben haladva rövid idő után életünk észrevétlen elemeivé, szokásaivá válnak. A költségeket tekintve egyes termékek, például a tisztítószerek sokkal olcsóbbak, míg más termékek anyagösszetételükből, készítésükből adódóan valóban drágábbak lehetnek, mint például a gyengébb minőségű anyagokból vagy műanyagokból készült társaik. Ezek azonban jó minőségűek, hosszú ideig használhatóak, így járulva hozzá a hulladékcsökkentő törekvéseinkhez. Valamint fontos kiemelni, hogy a hulladékmentes életmód nagy hangsúlyt fektet a már meglévő, használatban lévő termékek használatára, illetve ezeknek új funkciókat keresve további használatukra amíg csak lehetséges. Ezzel felesleges kiadásoktól kímélhetjük meg magunkat, így az esetleges drágább dolgok megvehetővé válnak.
A zero waste életmód fő elvei
Visszautasítás
Tanulj meg nemet mondani másoknak és magadnak is, ha olyan termékekről van szó, amire valójában nincs is szükséged. Mielőtt megveszel valamit, gondold végig, valóban szükséged van rá, sokáig tudod-e majd használni, élettartama végén mi lesz a sorsa? Ha igazából nincs szükséged arra a termékre, mert csak a reklámszöveg hangzott jól, vagy más, már meglévő otthoni dologgal tudod helyettesíteni, esetleg kölcsönkérhető ismerőstől, vagy beszerezhető használtan, akkor ne vedd meg! De nem csak azokra a dolgokra kell nemet mondani, amiért Te fizetsz. Az utcán osztogatott szórólapok, amit sokan az első szemetesbe kidobnak, vagy a postaládába gyömöszölt reklámújságok, melyeket online is meg tudunk nézni, mind nyersanyagba és energiába kerültek, ugyanakkor nagyon hamar hulladékká válnak. De hasonló a helyzet a zöldségek, gyümölcsök, péksütemények egyszer használatos csomagolóanyagaival, a gyógyszertárban az akár egy doboz fájdalomcsillapító csomagolásához használt tasakkal, táskával, hiszen az a kis doboz a kézitáskádban is elfér. És ami itt fontos, hogy ne legyen az az indok, hogy az a zacskó jó lesz majd a konyhai szemetesbe szemétgyűjtésre. Ha rálépsz a hulladékcsökkentés útjára, lecsökken a keletkező szemét, és indokolatlan lesz a szemeteskuka kibélelése (ami egyébként szintén egy kényelmi megoldás, mert a szemeteszsákok előtt mindenki kimosta kiürítés után a szemetesét). A visszautasítás során gondolhatsz még egyes vásárlások mellé adott ajándékokra is, melyeket magadtól nem is vennél meg, és igazából nem is tudod mire használni. Minden egyes ilyen termék megvételével, elfogadásával azt üzened az üzleteknek, végső soron a gyártóknak, hogy ezekre a termékekre szükség van, folytassák gyártásukat.
Fogyasztás csökkentése
A fogyasztói társadalomban megpróbálnak meggyőzni minket arról, hogy minden egyes termékre szükségünk van, és ha nem szerezzük be, hátrányos helyzetbe kerülünk. A reklámok, és a társadalmi hatások következtében könnyen elcsábulunk az új megvásárlására. Ez a szemlélet hatalmas fogyasztást és pazarlást eredményez. Lecserélni hibátlan ruhákat, bútorokat, elektronikai eszközöket, csupán mert nem felelnek meg az aktuális divatnak, ami néhány évente változik. De nem csak használati tárgyakra kell itt gondolnunk. Komoly problémát okoz az élelmiszer-pazarlás, ami sokszor a meggondolatlan vásárlások, és a túlzott fogyasztás következménye. De hozhatunk példát a kozmetikumokra is, amikor több megbontott flakonnyi tusfürdő, sampon és hajbalzsam van a polcon, amiknek végül lejár a szavatossági idejük, és a fürdőszoba takarítása során egy részük, félig telin a szemetesben landol. De tisztítószerekből is találunk már minden helyiséghez, minden felülethez külön szert, holott 3-4 alapanyag (ecet, citromsav, szódabikarbóna, mosószóda) felhasználásával otthonunk egyszerűen tisztán tartható. A fogyasztás csökkentése során először is használd el, ami már otthon meg van, amire pedig nincs szükséged, azt ajándékozd vagy add el olyan személynek, aki valóban használni fogja! Ha valami ritkán használt dologra van szükséged, mielőtt megvennéd próbáld meg valakitől kölcsönkérni; próbálj meg elsősorban használt termékeket beszerezni az újak helyett! Vásárláskor tervezz előre, legyél tudatos, válaszd a tartós, komposztálható vagy szelektíven gyűjthetőket, és csak annyit vegyél, ami valóban el is fog fogyni!
Újrafelhasználás
Válogasd össze úgy a használati termékeket, hogy eredeti formájukban hosszú ideig tudd újra és újra és újra használni ahelyett, hogy egy vagy néhány használat után eldobnád őket! Ilyen például a saját bevásárlótáska, a zöldséges, gyümölcsös, péksüteményes zsákok, amelyek használatával nagyon sok egyszer használatos csomagolóanyagtól kíméled meg a Földet. Saját ételhordó dobozba kérni a reggelit, az ebédet, és azt saját evőeszközzel megenni további hulladékok keletkezésétől mentesít, csakúgy, mint a saját vizes kulacsot, bögrét használni, amibe még a kávét is kérheted! Persze egyre több helyen már komposztálható egyszer használatos változatokat használnak az üzletek, vendéglátók (számos országban már törvény írja elő), de az a legjobb hulladék, ami eleve nem is keletkezik. Ha pedig Neked már nem kell, akkor se dobd ki! Legyen szó bútorokról, ruhákról, használati tárgyakról, ha valamire már nincs szükséged, de még jó, használható állapotban van, próbáld meg eladni vagy adományozd jótékonysági szervezeteknek, iskoláknak. Az újrafelhasználás hosszabb ideig megakadályozza az új erőforrások használatát és a régi erőforrások hulladékba, szemétbe való lépését!
Meglévő dolgoknak új funkció keresése
Amit már nem lehet az eredeti funkciójában használni, ne dobd ki egyből, próbálj meg átalakítással új funkciókat találni neki! Például egy befőttesüveget, ha nem akarsz benne tartósítani, felhasználhatsz más élelmiszerek, apró tárgyak tárolásra, vagy vásárláshoz magaddal tudod vinni ahelyett, hogy új üvegeket vásárolnál ilyen célokra. Ha van egy elszakadt törölköző, amin még vannak ép részek, készíthetsz belőle konyhai törlőkendőt, arctisztító párnákat, portörlőket. Az elhasznált, kiszakadt farmerből is számos szuper holmit lehet készíteni, például szoknyát, konyhai kötényt, tárolókat, táskát. De egy italautomatában kapott fa keverőpálcikának sem kell azonnal a szemetesben landolni, felhasználhatod növényjelölő pálcának. Fontos, hogy kreatív legyél ezen a téren, próbáld meg meglátni a lehetőségeket, ha pedig semmi ötleted nincs, böngéssz az interneten, mások mire használták fel az adott anyagot, meghosszabbítva ezzel a termékek élettartamát.
Komposztálás
A komposztálás lehetőséget ad arra, hogy a tisztán növényi- és állati eredetű termékek lebomoljanak, és tápanyagként a növények, talajlakó szervezetek számára felhasználhatóak legyenek, eltüntetve az organikus hulladékokat. Egyes becslések szerint a kommunális hulladék 1/3 – 1/4 része komposztálható hulladék. Azonban, ha ezek szemétégetőbe, szemétlerakóba kerülnek, felhasználhatatlanná válnak, ami igen nagy pazarlásnak tekinthető. Aki kertes házban lakik, annak könnyű dolga van ilyen téren, a kertben könnyedén ki tud alakítani komposztálót. Aki lakásban él, megkérdezheti kertes házban élő rokonait, ismerőseit, vagy közösségi kerteket, átvennék-e tőle a komposztálható hulladékot. Ha ez sem működik, akkor sincs veszve semmi, ugyanis lakásban, erkélyen is lehet létrehozni kis méretű komposztálót.
Gyűjtsd szelektíven!
Az előzőket szem előtt tartva a keletkező hulladékokat próbáld már előre úgy megválasztani, hogy azok szelektíven gyűjthetőek legyenek, így csökkentve az új nyersanyagok kinyerését. Noha a hulladékmentes életmód fő célja, hogy megakadályozza a hulladék keletkezését, a következő fontos eleme, hogy a keletkező hulladék szelektálva, így újrahasznosítva legyen.
Hogyan kezd el a hulladékmentes életmódot?
Először is tisztázd magadban, miért szeretnéd csökkenteni az általad termelt hulladék mennyiségét, és kapcsolj hozzá pozitív érzéseket. Például szeretnél saját magad és a családod számára tiszta, egészséges bolygót, vagy imádod a természetet, minden egyes élőlényt és szeretnéd őket megvédeni. Ha meg van az ok, értelmet nyer az egész, onnantól kezdve minden egyes lépés pozitív lesz számodra. Ezt követően érdemes otthon körbe nézni, napokig szemetes szemlét tartani. Ezeket fel is lehet jegyezni, milyen szemét keletkezik, majd akár naplót vezetni, mikor hol sikerül változtatni, ezzel is támogatva saját magad. Ezt követően jöhet a változtatás, na persze nem rohamléptekben, hanem szépen lépésről lépésre. Olvass utána, böngéssz a neten a témában, számtalan ötletre fogsz bukkanni, egyes hulladékokat hogyan lehet lecsökkenteni, megszüntetni. Nézd végig a saját listád, készíts egyfajta tervet, mivel fogsz kezdeni. Érdemes első lépésként olyat választani, ami számodra a legkönnyebben megváltoztatható az új ismereteid alapján. Ha sikerül ezen a területen a változás, és már természetes lesz számodra, szokássá válik, akkor jöhet a következő lépés. A dolgokban pedig nincs sorrend, mit miután lehet elhagyni, lecserélni, megváltoztatni. Valaki a saját péksütis zsákocskával kezd, vagy saját edénybe vásárolja a tejterméket, más a mosható arctisztító korongokkal, megint más pedig mosható pelenkát kezd el használni a kisbabájánál. Valakinek egyből megy az átállás a textil zsebkendő vagy a mosható egészségügyi betétek használatára, másnak évekre van szüksége, hogy eljusson ezek használatához. Egyszerűen csak haladj a saját tempódban, minden egyes lépésre legyél büszke, és ha segítségre lenne szükséged, keress minket bátran! 🙂
Zöld Szokások Csapata