A bíbor kasvirág ültetése, gondozása, gyógyhatása

bibor-kasvirag-ultetese

A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) az őszirózsafélék vagy fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó, könnyen nevelhető évelő gyógy- és dísznövény. Számos kedvező tulajdonságának köszönhetően bárki számára vonzó lehet, szívesen látja a kertjében. A bíbor kasvirág ültetése, gondozása egyszerű, ezért kezdő kertészek számára is tökéletes választás. Gyönyörű, édesen illatozó virágai, melyek alkalmasak vágott virágnak is, kertünkbe csalogatják a méheket és lepkéket, így tökéletes választás a beporzóbarát kert kialakítása során. Kimondottan ajánlott ültetése, ha zöldségek is találhatóak a kertben. Mindemellett ismert és alkalmazott gyógynövény, mely erősíti az immunrendszert, védelmet biztosít a felső légúti fertőzésekkel szemben.

A kertekben leggyakrabban előforduló bíbor kasvirág mellett más kasvirágfajok és hibridek elterjedése is egyre gyakoribb, melyek különböző színekben (fehér, sárga, vörös, halvány rózsaszín) pompázva díszítik a kerteket, közterületeket. A keskenylevelű kasvirág (Echinacea angustifolia) és a kevésbé ismert halvány kasvirág (Echinacea pallida) szintén gyógyhatású. A kasvirágok nevüket a kaspóhoz hasonlító kúp alakú virágaikról kapták, amelyet egy sorban elhelyezkedő vékony szirmok öveznek. A bíbor kasvirág Észak-Amerika déli részén őshonos, vadon termő növény, Európában vadon nem fordul elő, a 18. században kezdték el dísz- és gyógynövényként termeszteni. Jól mutat évelőágyak hátterében szoliterként, páfránylevelű cickafarkkal, díszfüvekkel együtt, vagy kisebb csoportba ültetve, de a vadvirágos kertben is helyet kaphat.

Megjelenése

A bíbor kasvirág 80-90 cm, esetenként 100-120 cm magasságúra is megnőhet. Virágszára erős, nem igényel támasztékot. Magasságából adódóan évelőágyak hátterében, vagy kisebb csoportba ültetve mutat igazán szépen.  
Tavasszal viszonylag későn hajt ki, ezt követően azonban gyors fejlődésnek indul. A növény levelei lándzsa alakúak, érdesek, szélük fűrészes. A kifejlett növény szélessége elérheti a 40-50 cm-t. Sötét rózsaszín virágai június végén, július elején jelennek meg, melyekre hosszú virágzási idő jellemző. A virágok akár a 15 cm-es átmérőt is elérhetik, vágott virágnak is alkalmasak.

bíbor kasvirág

Ültetése, gondozása

A bíbor kasvirág nem igényel különösebb gondozást, növényvédelmet. Ha nyáron hosszú ideig nem esik az eső, akkor időnként öntözd meg! Ha nem célod a magszedés, akkor az elszáradt virágokat folyamatosan vágd le, így a növény újravirágzik, akár október végéig! Ősszel, ha szeretnél némi táplálékot biztosítani a madaraknak, hagyd magot érlelni, és ne vágd le a virágszárakat, egyéb esetben vágd vissza 5 cm magasra a növényt! A fagyokat jól tűri, de szalmával, falevelekkel a töve betakarható. Kártevők, kórokozók ritkán támadják meg, a gombás fertőzések elkerülése érdekében szellős helyre ültesd! Virága kellemes, édes-gyümölcsös illatot áraszt, ami vonzza a lepkéket és a méheket, a beporzóbarát kert része.

Kedveli a napos, meleg, szélvédett fekvésű helyeket. Fényigényes növény, a részleges árnyékot elviseli, de napi 6 óra napfény mindenképpen szükséges számára, ezért teljesen árnyékos helyre ne ültesd!

Tápanyagban közepesen gazdag, laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű talaj szükséges számára. A talaj kémhatását tekintve a semleges, enyhén savas, pH 6,5-7 kémhatású talajt kedveli. Ültetéskor lazítsd fel a földet, majd kétszer olyan széles és mély gödörbe ültesd, mint a palánta cserepe volt! A növények egymástól minimum 35-40 cm-re kerüljenek. A kis méretű, apró virágok megjelenése tápanyaghiányra utalhat, néhány évente ajánlott érett komposztot szórni a növény köré.

A fiatal növényeket, frissen kiültetett palántákat rendszeresen, naponta, kétnaponta öntözd meg, hogy elősegítsd a gyökerek gyors fejlődését. A kifejlett növények már jól tűrik a szárazságot, csak aszály idején igényelnek némi öntözést. Nagyon száraz idő esetén a virágok kisebbek lehetnek a megszokottnál.

A bíbor kasvirág ültetése egyszerű. Vásárolhatsz kertészetekben, piacokon palántákat, kifejlett növényeket, amiket elültethetsz a kertben, vagy magról, illetve tőosztással is ültetheted, szaporíthatod.

Magról szaporítás

A fémzárolt vetőmagokból február-március közötti vetéssel palántákat nevelhetsz, melyeket májusban ültethetsz szabadföldbe. Ehhez tölts meg jó minőségű virágfölddel cserepeket, szórd rá a magokat és vékony rétegben takard be őket földdel! Öntözd meg őket és a továbbiakban is tartsd nedvesen a talajt. A fiatal palántákat májusban ültesd ki a szabadba.

A vetőmagokat április-július között közvetlenül szabadföldbe is vetheted 0,5 cm-en mélyen.

Ha már van bíbor kasvirág a kertedben, lehetőséged van magokat gyűjteni. Ekkor várd meg, míg elvirágzik, és magokat érlel a növény. A magokat a madarak szívesen fogyasztják, ezért vékony anyagból készült kis zsákocskákat köss a virágfejekre, hogy a madarak ne tudják kienni a magokat. Az összegyűjtött magoknak hideghatásra van szükségük a csírázáshoz. Ezt elérheted úgy, hogy ősszel szabadföldbe veted el a magokat, a tél elvégzi a hideghatást, és tavasszal kicsíráznak a magok; vagy 2-3 hétre hűtőszekrénybe helyezed a magokat, majd ezeket ülteted el.

Tőosztás

A kasvirág tőosztással való szaporítását ősszel és tavasszal is elvégezheted, azonban a megfelelő gyökérzet kifejlődéséhez és a növény megerősödéséhez ajánlott mégis tavasszal elvégezni. Ehhez a minimum 3-4 éves növények alkalmasak, ekkorra alakul ki a szaporításhoz szükséges megfelelő gyökérzet. A tőosztáshoz ásd ki a növényt, egy éles késsel vágd több részre úgy, hogy minden gyöktörzs darabon minimum 1-2 levél legyen. Ezt követően ásd ki az ültetőgödröket, helyezd bele a növényeket, fedd be földdel és alaposan öntözd meg őket, majd a továbbiakban is rendszeresen öntözd! Az újabb tőosztásra 3-4 év múlva kerülhet sor.

bíbor kasvirág

Gyógyhatása

A bíbor kasvirág legismertebb gyógyhatása az immunrendszer stimulálása. Emellett ismert még antibakteriális és antivirális, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatása, csökkenti a megfázás, felső légúti fertőzések kockázatát, lerövidíti a betegség időtartamát. Hatóanyagaik között glikoproteineket, poliszacharidokat, flavonoidokat, alkilamidokat, kávésav-származékokat és monoterpéneket találunk. A növény virágos hajtását és gyöktörzsét egyaránt gyűjtik, de gyöktörzs tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.

A levelek és a virágok a második évtől, a virágzás idején gyűjthetőek, száríthatóak. A gyöktörzs a 3. év után, ősszel alkalmas begyűjtésre. Kerti villa vagy ásó segítségével emeld ki a gyökereket a földből, tisztítsd meg, majd vágd apróra, és jól szellőző helyiségben, napfénytől mentesen szárítsd, minimum két hétig. A kiszáradt növényi részeket légmentesen záródó edényben, fénytől mentes helyen tárold!

Felhasználás

1-2 teáskanál szárított kasvirágot 10 percig áztass forró vízben. A kivonatok kúraszerű alkalmazása ajánlott, hosszú távon fogyasztva elveszti az immunrendszert stimuláló hatását.

A bíbor kasvirág egy olyan fantasztikus gyógynövény, amely dísznövényként is hódít, és kertünkbe csalogatja a beporzó rovarokat, szerintünk minden kertben ott a helye, ültess Te is!

Zöld Szokások Csapata