A globális túlfogyasztás napja

Mi is tulajdonképpen a globális túlfogyasztás napja?

A globális túlfogyasztás vagy „túllövés” napja, nemzetközi nevén az „Earth Overshoot Day” (EOD) egy naptári nap az adott évben, mely napon az emberiség természeti erőforrás felhasználása eléri azt a mennyiséget, melyet a Föld abban az évben regenerálni képes. Ha ez a nap nem az év végére esik, akkor túlfogyasztunk. A globális túlfogyasztás napja 2022-ben július 28-ára esik.

Alapja a megújuló források

Életünk a Föld természeti erőforrásainak felhasználásán alapszik. Minden, amit elfogyasztunk, minden, ami körül vesz minket, és minden, amit használunk valamilyen módon a Föld nyersanyagaiból ered. A kialakult életmódunk biztosításához szükséges erőforrások egy része képes a megújulásra (fa, élelmiszerek és ruhák alapjául szolgáló növények, tengeri és szárazföldi állatok), ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, megfelelő tápanyag ellátottság és környezeti feltételek mellett szaporodnak, benépesítik a szabad területeket. Azonban adott időpontban ezek mennyisége is véges, és megújulásuk időigényes, akár hosszú évtizedekbe is telhet. Az ember, szükségleteinek kielégítéséhez ezeket a természeti forrásokat használja. A folyamatosan növekvő népesség, és a túlzott jómód iránti egyre nagyobb igény pedig növekvő fogyasztást eredményez, amit a rendelkezésre álló erőforrások intenzív felhasználásával biztosítanak, aminek következtében drasztikusan fogynak ezen nyersanyagkészletek.

Számítások a regenerálódás mértékére

A Global Footprint Network különböző mérési adatok és számítások alapján minden évben kiszámítja, megbecsüli az adott évre vonatkozóan, mennyi erőforrás érhető el számunkra, az emberiség ebből mennyit használ el, valamint ezen egy év leforgása alatt mekkora regenerálódásra képesek a Föld természeti erőforrásai, hogy kompenzálják az ember ökológiai lábnyomát. Ezek alapján kapjuk meg végül a túlfogyasztás napját. Azt a dátumot az adott naptári évben, amikorra elhasználjuk ezt az elméleti éves keretet, és onnantól kezdve a „jövő évit használjuk”, az emberi fogyasztás már az ökoszisztéma rovására megy, a jövő nemzedékei hitelezik a forrásokat, lényegében nem elég 1 Föld, hogy ellássa szükségleteinket, nem tudnak olyan ütemben regenerálódni a természeti források, mint amilyen ütemben elhasználjuk őket. Tehát a túlfogyasztás napja egy, a rendelkezésünkre álló mérési adatok alapján meghatározott naptári nap az adott évben, mely napon az emberiség erőforrás felhasználása eléri azt a mennyiséget, melyet a Föld abban az évben regenerálni képes.

Egészen addig, amíg nagyobb vagy egyenlő a regenerálódás, mint a felhasználás, biztosítottak a jövő nemzedékei számára is a Föld ezen erőforrásai. A rendelkezésre álló adatok és az elvégzett mérések alapján egészen 1970-ig igaz volt az, hogy az emberiség nem használt több erőforrást, mint ami regenerálódni tudott, így a túlfogyasztás napja lényegében nem is létezett. 1970 óta azonban 1 év leforgása alatt több erőforrást használunk fel, mint ami az adott év során regenerálódni képes. Vagyis az elmúlt 50 évben az emberiség folyamatosan túlfogyasztott. Tehát nem december 31-ére, az év utolsó napjára használtuk fel az adott évi készleteket, hanem már sokkal hamarabb, jelenlegi állás szerint már július végére. Több természeti erőforrást használtunk el 7 hónap alatt, mint amennyit a Föld 12 hónap alatt képes fenntarthatóan biztosítani. Az év további 5 hónapjában már a következő évre kalkulált forrásokat használjuk.

Nem mehet a végtelenségig!

Az ökológiai túlfogyasztás azonban korlátozott ideig lehetséges, egy idő után súlyosan degradálódik a természet, sőt, akár olyan szinten össze is omolhat, ami az emberiség és a jelenlegi ökoszisztéma számára hatalmas veszélyt jelent. Ezzel elvesszük a gyermekeinktől, unokáinktól, a jövő nemzedékeitől a forrásokat, nekik már sokkal kevesebb lesz, egy rosszabb állapotban levő Föld lesz az örökségük, ahol nehezebb lesz számukra a megélhetés.

A túlfogyasztás napja figyelemfelkeltő. Megpróbál rávilágítani arra, hogy egyéni, nemzeti és globális szinten is lépéseket kell tennünk. Csökkentenünk kell fogyasztásunkat, lelassítanunk az éghajlatváltozást, abbahagyni a bolygó károsítását és kizsákmányolását, rá kell lépnünk a fenntarthatóság útjára a saját jövőnk érdekében. Jelenleg ugyanis hihetetlenül pazarló életmódot folytatunk, több szén-dioxidot bocsátunk ki, mint amennyit az erdők és vizek képesek elnyelni, és nagyobb mértékben irtjuk az erdőket és fogjuk ki a halakat a vizekből, mint ahogyan azok újratermelődnek.

Minden ország rendelkezik saját túlfogyasztás napjával

A globális túlfogyasztás napja a Föld népességének fogyasztása alapján kapott dátum. Azonban ez egy átlag érték, és a fogyasztás mértéke az egyes országokban eltérő. Például ha a világ lakossága úgy élne, mint Ausztráliában vagy az Egyesült Államokban teszik, akkor 5,4, illetve 4,8 Földre lenne szükségünk. Magyarországon az átlagosnál rosszabb a helyzet, 2021-ben a túlfogyasztás országos napja június 8-a volt. Ez azt jelenti, ha mindenhol úgy élnének, úgy használnák a bolygó erőforrásait, mint hazánk lakosai, akkor több mint 2 Földre lenne szükség, hogy fedezni tudjuk igényeinket.

Mi áll a globális túlfogyasztás hátterében?

A globális túlfogyasztást több tényező együttesen befolyásolja, többek között:

• a Föld népességének száma. A növekvő népesség számára több élelemre és ivóvízre van szükség, nagyobb a fogyasztás.
• a személyes fogyasztás. Mennyit fogyasztunk, valóban szükségünk van-e rá, mennyire pazarló életmódot folytatunk? Amit kidobunk, valóban használhatatlan?
• mennyire hatékony technológiákkal dolgozunk. Mennyi energia, nyersanyag veszik kárba például az iparban, közlekedésben?
• mekkora terület marad a természeté. Az egyre intenzívebb mezőgazdaság és természetpusztítás következtében csökken a természetes élőhelyek száma, kevesebb az erdő, köztük az esőerdő; a növekvő károsanyag-kibocsájtás pedig az ivóvízkészleteket szennyezi.

A túlfogyasztás következményei

A globális túlfogyasztás súlyos következményekkel jár, amik között visszafordíthatatlan károk is szerepelnek. Hatására:

• csökken a biológiai sokféleség, egyes fajok teljesen kihalnak, kihaltak.
• növekszik az üvegházhatású gázok koncentrációja.
• az erdős területek száma csökken, aminek következtében globális felmelegedés következik be.
• Az éghajlatváltozás hatására megváltozik az egyes területek időjárása, extrém időjárások alakulnak ki, aminek következtében tovább csökken az élhető, valamint a mezőgazdaságilag művelhető területek száma.
• erőforráshiányokhoz vezet, ami súlyosan érinti a gazdaságot, valamint a társadalmat, konfliktusok, zavargások, népvándorlások, háborúk kitörését eredményezheti.

Mit tehetsz Te a globális túlfogyasztás ellen?

Mindannyian mások vagyunk, más igényekkel, életmóddal, de az egyéni szokásaink által mindannyian rengeteget tudunk tenni döntéseink, viselkedésünk, életmódunk által! A vásárlási és fogyasztási szokásainkkal, igényeinkkel pedig képesek vagyunk a vállalatokat, a kormányokat, a városvezetéseket is befolyásolni  A legfontosabb lépések a következők:

• a fogyasztás csökkentése: használj mindent, ameddig csak lehet; keress új funkciókat a már meglévő dolgoknak; kérd kölcsön/kölcsönözz vásárlás helyett; csak annyit vegyél, amire valóban szükséged van; ne pazarolj!
• a szennyezés csökkentése: a közlekedés igen nagy mértékben hozzájárul a Föld szennyezéséhez, ezért a legjobb megoldás, ha sétálsz vagy biciklizel! Használd minél kevesebbszer az autót, részesítsd előnyben a tömegközlekedést!
• vegyszerhasználat csökkentése, minimalizálása: kerüld a környezet számára káros vegyszerek használatát! A takarításhoz használj minősített öko címkés termékeket, vagy ecetet, citromsavat, szódabikarbónát, mosószódát.
• túlnépesedés megállítása. Ez azonban önmagában nem megoldás, és nem is jelenti azt, hogy a családalapítás előtt álló párok ne vállaljanak gyermeket, gyermekeket. Ebben az esetben ugyanis azt is szem előtt kell tartanunk, hogy milyen fogyasztással, ökológiai lábnyommal élnek a családok, a gyerekek. Ugyanis lehetséges (mint ahogy kutatások igazolták is hasonló esetekben), hogy egy takarékos, a környezetvédelmet szem előtt tartó 3 gyermekes családban kisebb az egy főre jutó ökológiai lábnyom, mint egy pazarló életmódot folytató 1 gyermekes családban.
• megújuló energia használata.
• észszerű viselkedés. Ne pazaroljunk, még akkor sem, ha nem nekünk kell kifizetni!
• tervezés. Tervezéssel elkerülhető például az élelmiszer-pazarlás, energiatakarékos eszközöket szerezhetünk be, az otthonunkat is energiatakarékossá, környezetbaráttá alakíthatjuk.
• aktív cselekvés. Fontos beszélni a témáról, de ez önmagában nem oldja meg a problémát. Aktívan kell cselekedni, amivel valóban lépéseket teszünk, és példát is mutatunk.

A globális túlfogyasztás napjának eredete    

A globális túlfogyasztás vagy „túllövés” napja Andrew Simms, az Új Közgazdaság Alapítvány (New Economics Foundation) munkatársának nevéhez köthető, aki 2006-ban részt vett a Globális Ökolábnyom Hálózat (Global Footprint Network) munkájában.

A túlfogyasztás napjának kiszámítása

A túlfogyasztás napjának kiszámításakor a Föld által termelt természeti erőforrások adott évi mennyiségét (=biokapacitását) elosztják az emberiség adott évi természeti erőforrás felhasználásával (világ ökológiai lábnyoma), majd megszorozzák az adott év napjainak számával (365-tel vagy szökőévben 366-tal).

(biokapacitás/ökológia lábnyom) * év napjainak száma

A globális túlfogyasztás kiszámításához szükség van az ökológiai lábnyomra, melynek nagy részét a szén-dioxid kibocsátás adja (üvegházhatás kialakulása- globális felmelegedés). Minél több adat áll rendelkezésünkre, minél jobban megismerjük a természeti rendszereket, annál pontosabban határozható meg a globális túlfogyasztás napja.

A globális túlfogyasztás napja az elmúlt 50 évben

A túlfogyasztás napjának kiszámítását nagyban befolyásolják a rendelkezésre álló adatok és azok hiánya. Például a termőföldeken a talaj kimerülése kapcsán olyan adatokra lenne szükség, amelyek nem is léteznek. Ezért gyakran becslésekre hagyatkoznak, azonban azt feltételezik, hogy a bolygóra gyakorolt emberi hatás valószínűleg magasabb, mint a beszámolók. A globális túlfogyasztás napja évről évre előrébb kerül, ami azt jelenti, évről évre egyre többet fogyasztunk és egyre kevesebb marad a jövő nemzedékeinek. 1960-ig még fenntartható volt az élet. Az első túllépés 1970-ben történt, azóta évről évre előrébb tolódik. A 2021-es verzió számításai alapján így fest az elmúlt 50 év:

forrás: https://www.overshootday.org

(2023-ban 7 hónap alatt 12 hónapnyi forrást használtunk el!)

Az ellenérvek

Egyesek szerint a túlfogyasztás napja és hogy hány Földet használunk egyfajta „reklámfogás”. Mások a mérések hibáira hívják fel a figyelmet, miszerint nem vesznek figyelembe minden tényezőt. Ezen ellenérvek és a rájuk adott válaszok nemzetközi szakirodalmakban jelentek meg, melyek a Global Footprint Network weboldalán elérhetőek.

Miért te csökkentsd a fogyasztásod?!

Ha van gyermeked, unokád, unokaöcséd, unokahugod, akkor valószínűleg a legjobbat szeretnéd számára, hogy mindene meglegyen, akkor is, ha te már nem leszel. Ehhez egy élhető bolygót kell számára biztosítani, ami csak úgy lehet, ha észszerűen használjuk, amink van, nem károsítjuk és pazaroljuk el az erőforrásainkat ,és ezt nekik is megtanítjuk.

Zöld Szokások Csapata